A település Bia településrészén főút mentén álló, északkelet-délnyugati tengelyű, íves záródású, egyhajós historizáló templom, délnyugati homlokzata felett álló nyolcszögletű, gúlasisakos toronnyal.
Bia nevének első írásos említésével egy III. Béla idejében, 1192-ben kelt okiratban találkozunk. Első temploma, melynek megmaradt nyugati homlokfala a református temetőben található, valamikor a 13. század elején épült. A reformáció tanai feltehetően hamar elérték Biát, melynek lakossága a többi Buda környéki településhez hasonlóan teljes egészében protestáns lett. Minden bizonnyal innen indult el az a Biai Gáspár is, aki „Gaspar pastor Hungarus” néven 1542. augusztusában iratkozott be a wittenbergi egyetemre és egy évvel később már Temesvárott, Szegedi Kis István mellett működik prédikátorként és tanítóként. Itt szerezte 1549-ben a protestáns lelkiségű „Dávid királyról és Betzabae Uriásnak feleségéről való história” című verses művét.
A törökkel szemben vívott harcok súlyosan érintették a Buda környéki falvakat is. Sok falu néptelenedett el ezekben a háborús időkben, némelyik örökre. Bia azon települések közé tartozik, ahová visszatelepültek elmenekült lakói. Az újjáéledő falu lakossága református vallású. A biai református anyaegyház létezéséről szóló első igazolt adat 1626-ból való. Az emlékezés azonban tud egy Vecsei Sámuel nevű lelkészről is, aki 26 éven át, 1600-tól volt a gyülekezet lelkipásztora. A próbákkal teli 17. század utolsó harmadában szolgált a gyülekezetben a hitéért gályarabságot szenvedett Alistáli György is, míg a rabságból történt szabadulása után vissza nem térhetett eredeti szolgálati helyére, a szőnyi gyülekezetbe. A 17-18. század eseményeiről viszonylag kevés adat maradt az utókorra. Ehhez nagyban hozzájárult az a tűzvész is, melynek 32 házzal együtt áldozatul esett a lelkészlak is. Az 1811.esztendőben induló új anyakönyvnek első bejegyzése ennek a szomorú eseménynek állít emléket.
A gyülekezet jelenlegi templomát, mely a későbbiek során - a 19. és 20. században is - több átalakításon és bővítésen ment át, 1710-ben építette.
