Utcavonalon zártsorú beépítésben álló, egyhajós templom, nyugati homlokzata előtt toronnyal, nyújtott, a hajónál keskenyebb, poligonális záródású, középkori szentéllyel. A torony és a hajó északi és déli homlokzataihoz L alaprajzú, földszintes, nyeregtetős lakóházak csatlakoznak. A torony tengelyében nyíló, záróköves díszű, kőkeretes bejárat pilaszteres keretépítménye fölött magyar nyelvű feliratos kőtábla, 1788-as építési évszámmal. A hajót és a szentélyt lépcsőzetes támpillérek támasztják. A déli kapu felett feltehetően a szentélyből származó, II. Ulászló király halálára és a Dózsa felkelésre vonatkozó, latin nyelvű felirat 1516-ból. A hajó és a szentély déli oldalának pillérközeiben egy-egy gótikus záródású ablak. A hajóban és a szentélyben festett deszkafödém, a hajó nyugati végében famellvédes orgonakarzat. A szentély északi falában az egykori sekrestye befalazott bejáratának egyenes záródású, középkori kőkerete és egy szamárhátíves, kőkeretes szentségfülke. Berendezés: 18. század vége és 19. század.
Az 1402-ben már említett, 1516-ban feltehetőleg átépített, bővített, a 18. századra romossá vált, gótikus templomot 1720-ban befedték, 1745-től átépítették. 1773-ban tűzvész pusztította, tornya 1788-ban épült. Toronysisak: 1907.
