Ugrás a tartalomra

Sonkádi Református Templom

Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Sonkádi Református Templom
Építészeti adatok
Építményfajta:
templom
Helyszín
Helyrajzi szám:
Koordináták:
48.051433, 22.745033
Egyházi struktúra
Tiszántúli Református Egyházkerület
Szatmári Református Egyházmegye
Sonkádi Református Egyházközség
Védettségi adatok
Védetté nyilvánítás éve:
1953
Védettség jogi jellege:
nemzeti emlék
Bírság kategória:
II. kategória
Műemléki törzsszám:
6028
Műemléki azonosító:
8434

title

Épület leírása

A Túr-folyó kanyarulatai által közrefogott település egykori főutcája mellett álló, keletelt, nyugati tornyos, támpilléres, poligonális záródású, egyhajós, gótikus templom, amelynek déli oldala előtt ácsolt bejárati építmény, északi oldalánál sekrestye áll. 

A templomnak két bejárata van, ezek közül a déli oldalon nyíló egy mívesen faragott, kőkeretű, szemöldökgyámos ajtó. A templom a Csaholyi család kegyúri templomaként a 15. században épült. Legjelentősebb átépítésére az 1717-es tatár betörés után került sor, amikor a felgyújtott épület bordás boltozata és tetőszerkezete is megsemmisült. A lassan újjáépülő templomban 1766-ban készült el a festett kazettásmennyezet és karzat, 1773-ban pedig a szószék. 1807-ben emelték a mai is látható, párnatagos sisakkal koronázott, barokk stílusú tornyot. 

A templom belsőterében nemcsak a mennyezet kazettáit, a szószék és a karzat mellvédjeit, de a falfelületeket is festés ékesíti. A diadalíven lévő geometrikus minták kváderköveket imitálnak, az ablakok rézsűiben és keretezésein indás, virágos motívumok vannak, de ezek a külső homlokzaton is több helyen megjelennek. A kazettákon főleg növényi ornamentikával találkozhatunk, ezért is nevezik sokan ezt a helyet a „virágok templomának.” Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által helyreállított épület díszítő festéseit az 1990-es években restaurálták.

Vissza