Ugrás a tartalomra

Szamosújlaki Református Templom

Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Szamosújlaki Református Templom
Építészeti adatok
Építményfajta:
templom
Építés ideje:
14. század
Helyszín
Helyrajzi szám:
Koordináták:
47.9128, 22.5889
Egyházi struktúra
Tiszántúli Református Egyházkerület
Szatmári Református Egyházmegye
Szamosújlaki Református Egyházközség
Védettségi adatok
Védetté nyilvánítás éve:
1958
Védettség jogi jellege:
nemzeti emlék
Bírság kategória:
II. kategória
Műemléki törzsszám:
6030
Műemléki azonosító:
8448

title

Épület leírása

A Szamos töltése mellett, a település déli végén álló, keletelt, sokszögzáródású, támpilléres, torony nélküli, kora gótikus templom. Északi oldalán egy korábban elbontott sekrestye rekonstrukciója áll. 

A középkori formáját őrző templom két építési periódusban épülhetett. Az első valószínűleg a 14. század elejéhez kapcsolódhat, így bizonyosra mondható, hogy az épület részben azonos lehet egy 1329-es irat által említett Keresztelő Szent János-templommal. A második szakasz 1500 körülire tehető, amikor új szentélyboltozatot, diadalívet és csúcsíves ablakokat építve átalakították az épületet. 

A szamosújlakiak 1545 körül tértek át református hitre. Ezt követően, a 16. század végén többször is gazdát cserélt templom, míg közel száz évre katolikussá lett, majd 1696-tól végleg reformátussá vált. 1857-ben új fatornyot emeltek az épület mellé, ami kisvártatva egy tűzvészben elpusztult. 1867-ben építették a jelenleg is látható zömök haranglábat, és ekkor készült a templom berendezése is. A templombelső nyitott fedélszékes kialakítása az 1990-es évek helyreállításához kötődik.

Vissza