Ugrás a tartalomra

Túrricsei Református Templom

Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Túrricsei Református Templom
Építészeti adatok
Építményfajta:
templom
Helyszín
Helyrajzi szám:
Koordináták:
47.96988, 22.76303
Egyházi struktúra
Tiszántúli Református Egyházkerület
Szatmári Református Egyházmegye
Túrricsei Református Egyházközség
Védettségi adatok
Védetté nyilvánítás éve:
1958
Védettség jogi jellege:
nemzeti emlék
Bírság kategória:
II. kategória
Műemléki törzsszám:
6045
Műemléki azonosító:
8515

title

Épület leírása

A település egykori főutcájának déli végében, az út tengelyében álló, kisméretű, keletelt, sokszögzáródású, zsindellyel fedett templom, amely mellett északi oldalon egy falazott torony áll, tetején egy szoknyás, galériás, gúlasisakos fa haranglábbal. A templom első említése 1500-ból való, és valószínűsíthető, hogy ekkortájt is épülhetett. 

A máig középkori formáját őrző épület különleges értéke a két, színes erezetű kőből készült, szamárhátíves kapuzat: egyik a nyugati oldalon, a másik a szentély falán lévő, mely az egykori sekrestyébe nyílt. A templomot először 1746-ban, majd 1790-1792 között alakították át, lebontották a szentély gótikus boltozatát, majd elkészítették a berendezését. A hosszanti táblákból álló, sarokpontjainál forgóval díszített famennyezet - a mennyezetkoporsón lévő felirat szerint - 1792-ből való. A díszesen faragott szószékkorona 1798-ban készült. 

A templombelsőben, a bejárat és az íveszáródású ablakkeretek körül vörös-szürke tulipános festést láthatunk, amelyet a még nedves vakolatba vájt körvonalak utólagos színezésével alkottak. Az 1784-es keletkezési dátumú haranglábat a gyülekezet 1956-ban oly módon újította fel, hogy azt egy falazott alépítményre helyezte, így biztosítva, hogy a megnövekedett faluban mindenhol hallatható legyen a harangszó.

Vissza