A település főútja mentén, útelágazódásban elhelyezkedő, észak-déli tengelyű, poligonális záródású, egyhajós templom, amelynek déli homlokzata előtt órapárkányos, laternás, hagymasisakos torony áll.
A templom főbejárata a torony tengelyében álló, szegmensíves ajtón keresztül nyílik, de keleti homlokzat közepén is található egy bejárat. A kétemeletes toronytestet párkányok tagolják, főpárkányt bádog fedi. Szalagkeretes ablakai faltükrökben állnak, a padlástéri körablak, a harangablakok félköríves záródásúak.
A templomhajó és a torony egyenes oromfallal kapcsolódik, melyek végén nyolcszögletű törpepillérek állnak. A hajó oldalfalait faltükrökben álló, félköríves, szalagkeretes ablakok törik át.
A templomtér mennyezetét egykor ornamentális díszítés ékesítette, amelyen kék virágok, ekevas, szőlőfürtök, búzakévék voltak láthatók.
A templom 1798-ban épült, mely mellett egy nagyobb és két kisebb harangláb állt. A hagyomány szerint harangjait a falu határában lelt ezüstpénzekből vette a gyülekezet. Kőtornyot 1838-ban emeltek, amikor ki is bővítették a templomhajót.