Edelény-Borsodi Református Templom

A borsodi településrész központjában, kis dombocskán elhelyezkedő, kelet-nyugati tengelyű, lekerekített sarkú, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek nyugati homlokzata előtt órapárkányos, süveges sisakú torony emelkedik. A déli oldala közepéhez bejárati előcsarnok kapcsolódik.

A templom főbejárata a torony nyugati oldalán lévő szegmensíves szemöldökű ajtón át nyílik. Az élszedett sarkú toronytestet a főpárkány és egy övpárkány tagolja és lizénák keretezik. A karzatszinten szegmensíves ablak látható, a következő szinten körablak van. A harangablakok félköríves záródásúak, csakúgy mint a hajó déli és keleti oldalán lévők. A torony és a hajó hullámíves féloromzatokkal kapcsolódik. 

A templombelső rendkívül gazdagon díszített. A kazettás mennyezeten medallionos, sablonmintás ornamentika van, közepén nagyméretű, plasztikusan képzett királykazetta található. A templom két végében álló fakarzatok mellvédjei, a Mózesszék és a padelőlapok szépen keretezett kartusokban lévő tájképekkel ékesítettek. A falazott törzsön álló famellvédes szószékkosár, felette a pelikános szószékkorona és a lépcsőkorlát is virágokkal, valamint indákkal van kifestve. A templomteret mozaikosan rakott piros, szürke és fekete kőlapok burkolják.
Egy, még a reformáció előtt épített fatemplom helyett emelték a jelenlegi templomot 1789-97 között. Tornyát 1809-11-ben Csatlós János szendrői kőművesmester építette. A templom belső berendezését és a mennyezet fatábláit Hubay Sándor naprágyi asztalosmester készítette 1792-ben. 

A 211 (74 cm) és 90 kg-os (57 cm) harangjait Szlezák László öntötte. A nagyobbik, felirata: „Ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket. Ez a harang részben az 1832-ik évben közadakozásból beszerzett, de 107 esztendei használat után meghasadt harang árából, nagy részben pedig Harkay Dániel presbiter és Szathmáry Juliánna templomszerető buzgó egyháztagok nagy áldozatkészségéből öntetett Isten dicsőségére Szentmártony Dániel lelkipásztor idejében, az Úrnak 1939. esztendejében…” A kisebbiké: „A borsodi református egyház részére készítették Szathmáry Pál és neje Lenkey Erzsébet családjukkal az 1921-ik évben Szabó Lajos h. lelkészsége idején… Magyarország feltámadása reményében.”