A település központjában, saroktelken szabadon álló, megközelítően kelet-nyugati tengelyű, egyhajós, félköríves záródású templom, amelynek szélesebb, nyugati főhomlokzata középrizalitjában órapárkányos, összetett vonalú, laternás sisakos torony emelkedik.
A nyugati homlokzatot pilaszterek tagolják három mezőre. A templom szegmensíves záródású, kőkeretes főbejárata a középső mezőben áll, felette szemöldökdíszes, szegmensíves záródású, kőkeretes ablak nyílik. A két szélső mezőben, a karzatszint magasságában, ovális ablakok vannak. A homlokzatot lezáró háromrészes főpárkány középen háromszögalakban kiemelkedik, itt az orommezőt vakolatornamentika díszíti. Az élszedett sarkú toronytest széleit lizénák keretezik, a harangablakok félköríves záródásúak. A hajó oldalai a torony szélességében kissé előreugranak, itt a falakat pilaszterek övezik, a falmezők közepén körablak látható, alatta a karzatlépcső ajtaja. Az oldalhomlokzatok további részeit lizénák osztják mezőkre, amelyekben vakolatkeretezésű, záróköves, szegmens íves ablakok állnak. A torony és a hajó homorú íves féloromzatokkal csatlakozik, amelyek végében kővázák állnak. A templom mellékbejárata a déli oldal közepén van.
A stukkódíszes, csehsüvegboltozatos templomtér nyugati oldalán pilléreken nyugvó, árkádíves karzat áll, amelynek pillérei a boltozat hevederívéig felfutnak, így az emeleti szint is árkádos kialakítású. A karzatot és a boltozatot alátámasztó falpillérek márványos kifestésűek. A déli oldal közepén elhelyezkedő koronás szószék előtt áll a kovácsoltvas korláttal kerített, fehérmárvány úrasztala.
A hegyaljai református gyülekezetekhez hasonlóan, az erdőbényeieknek is csak fa templomuk lehetett, amely egészen 1786-ig állt. Ehhez 1781-ben emeltek tornyot, majd 1786-91 között megépült a jelenlegi, barokk stílusú templom.
Az 512 kg-os (99 cm) Szlezák László öntötte Bp-en, felirata: „Áldjad én lelkem az Urat! Isten dicsőségére öntette az erdőbényei református gyülekezet az Úrnak 1949. évében. No.5101.”A 215 kg-os (76 cm) acélharangot Diósgyőrben készítették 1920-ban, felirata: „Az 1914-18 világháborúban a hazának adott harang helyett öntette Azbey Gyula és neje Holtsuk Helén.”