A zsáktelepülés keleti részén, a főút végén elhelyezkedő, kelet-nyugati tengelyű, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek nyugati oldala előtt órapárkányos, törtvonalú gúlasisakos torony emelkedik.
A templom főbejárata a torony nyugati oldalán egy szegmensíves záródású ajtón át nyílik, az afelett lévő kisebb, valamint a legfelső szinten álló harangablakok szintén szegmensíves záródásúak. Déli homlokzatán három, az északin egy, a keleti véghomlokzatán szintén egy szegmensíves ablak nyílik.
A hajót sík famennyezet fedi, melynek közepén a 18. századból származó királykazetta látható. A festett fa úrasztala, a kehely formájú, falazott szószék és a pelikános szószékkorona 1787-ben készült, a nyugati oldalon álló karzatot is 18. század végi festések díszítik. A padokat is későbbi ráfestés borítja, de valószínűsíthető, hogy rajtuk a fedőréteg alatt 18. század végi festés található.
A szószék tábláján ezt olvassuk: „Ezerhétszáz-nyolcvanhétben / Épült templom s torony Hétben, / Gondos József császár idejében, / Amikor hazánk volt kenyér szükségében. / Felépült e templom Istennek dicsőségére.”
A templom 1786-1787-ben épült barokk stílusban, akkor még fatoronnyal. 1827-ben épült meg kőtorony, amit később többször átépítettek, felújítottak - erre utal a toronysisakon lévő 1897-es felirat is.
A 180 kg-os (75 cm) harangot Seltenhofer Frigyes öntötte 1894-ben Sopronban, felirata: „Mind nemes reformált hitben az Úr nyája, amikor én lettem Hétnek hangzó szája. Szólottam is Hétnek nem egyszer, de hétszer. Bár hallaná meg Hét szóm naponta kétszer.” A 75 kg-osat (53 cm) Szlezák László öntötte 1933-ban Budapesten, felirata: „Tebenned bíztunk eleitől fogva! Várnay György emlékharang 1858-1925. Édesattya emlékére öntette a héti ref. egyháznak a helybeli lelkész, dr. Páhy József neje, szül. Várnay Ida az Úrnak 1933-ik esztendejében. No.1011.”
