3882

Település főútja mentén álló, keletelt, egyhajós, poligonális záródású, támpillérekkel gyámolított templom, amelynek kontyolt nyeregteteje nyugati részén kicsiny huszártorony áll. Bejárata a nyugati oldalon nyílik.

A gótikus eredetű templom a 15. században épült. 1773-ban került a református gyülekezet birtokába, akik 1734-ben felújították. Festett famennyezetén is az 1734-es évszám olvasható, és ebből az időszakból származik faragott koronájú, falazott szószéke is. Padjai 1820-ból valók, harangja 1640-ből. 

A település központjában álló, keletelt, támpillérekkel gyámolított, románkori eredetű templom. A téglalap alaprajzú hajóhoz egy keskenyebb, alacsonyabb, megközelítőleg négyzetes, egyenes záródású szentélyrész csatlakozik. A templom nyugati bejárata fölött szerény méretű huszártorony áll. A hajó déli oldalán három románkori résablak, két gótikus ablak, a szentély déli és keleti oldalán pedig egy-egy kisebb, keskeny gótikus ablak látható. Szintén a hajó déli oldalán egy befalazott kőkeretes ajtónyílás is van.