Katádfai Református Templom

A település központjában, a főút orsós kiteresedésében, észak-déli tengelyű, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek déli homlokzata előtt órapárkányos, párnatagos, laternás sisakú torony áll.

A templom főbejárata a torony tengelyében álló, félköríves ajtón keresztül nyílik, de keleti homlokzat közepén is található egy bejárat, amely előtt korábban bejárati előcsarnok is volt. A háromemeletes toronytestet párkányok tagolják, főpárkányt cserép fedi. Vakolatívvel keretezett nyílásai faltükrökben állnak, a karzati ablak szegmensíves, a harangablakok félköríves záródásúak. A padlástér magasságában egy fekvőtéglány alakú nyílás van.

A templomhajó és a torony egyenes féloromzatokkal kapcsolódik, amelyek végén kővázák állnak. A hajó oldalfalait vakolat sávok osztják mezőkre, amelyekben vakolatívvel keretezett félkörív záródású ablakok nyílnak, alattuk könyöklő párkányként falhorony fut végig. A végfalon körablak található.

A síkmennyezetes templomtér nyugati oldala közepén áll egy faoszlopra támaszkodó katedra (szószék), felette csillagdíszes hangvető. A kovácsoltvas korlátú, egyenes szószéklépcső előtt áll a Mózes-szék és a vörösmárvány úrasztala. A déli oldal mentén fakarzat húzódik.

A templom hímes elemei: padelőlapok és karzatmellvédek (jelenleg lefestve). 
A templom korábbi (17. és 18. századi eredetű) faszerkezetű templomok helyén épült. A legkésőbbi egy 1770-ben készített fatemplom volt, amelynek elbontása után emelték 1851-ben a jelenlegi klasszicizáló, későbarokk stílusú épületet. Hímes elemei valószínűleg a korábbi fatemplomba készülhettek.