Nemeskei Református Templom

Útkereszteződésben, a főutca déli oldalán elhelyezkedő, észak-déli tengelyű, egyhajós, egyeneszáródású templom, amelynek északi oldala előtt gúlasisakos torony, nyugati homlokzata közepén pedig nyitott bejárati előcsarnok, cintérium áll. Főbejárata északra tekint, mellékbejárata a cintériumból nyílik. 

A toronytest felületét erőteljes párkányok három szakaszra osztják, alsó szintjén egy boltíves ajtó, fölötte egy szegmensíves ablak, a felső szinten félköríves záródású harangablakok nyílnak. A téglalap alaprajzú, vakolt, síkmennyezetű templomhajó állószékes tölgyfa tetőszerkezetét szürke műpala fedél védi. A torony és a hajó hullámíves féloromzatokkal csatlakozik.

Belső terét boltíves fülkébe helyezett ablakok világítják meg: kettő a nyugati, egy a keleti oldalon, egy kisebb pedig a toronnyal átellenben lévő végfalban. A homlokzati felületeket függőlegesen és vízszintesen vakolt falsávok tagolják és keretezik.

A későbarokk stílusú templom egy 1715 -ben készült, szalmával fedett, sövényfalú oratórium helyére épült 1792-ben, eredetileg festett famennyezettel. Hímes festésű karzata 1850-ben készült, ebbl mára csak a kórusaljon látható festett deszkák maradtak meg. A templomot 1858-ban részlegesen átalakították, 1926-ban felújították. 1971-ben átépítették, ekkor tették tönkre festett kazettáit és a karzat tábláinak egy részét.
Harangjai 110 és 75 kg-osak.