Település központjában, fésűs beépítésű utcasorban, szabadon álló, egyhajós, kontyolt nyeregtetős, téglából épült templom visszametszett sarkú egyenes záródással, déli főhomlokzata előtt órapárkányos, laternás, hagymatagos sisakú toronnyal.
A nagyjából észak-déli hossztengelyű templom főhomlokzata délre néz. A nagyméretű téglákból készült épület külseje vakolt, meszelt. Az épületen körbefutó, vakolt lábazatot a függőleges tagoló pilaszterek golyvázzák. Utóbbiak az oldalhomlokzaton duplázva jelentkeznek. Felettük teljes, háromrészes zárópárkány látható. A torony párkányokkal elválasztott szintjein pilaszterek, ill. lizénák szegélyezik a falmezőket. Szíma vonalú záródással épített oromlejtők vannak a torony két oldalán. A főhomlokzaton félköríves, a keleti oldalhomlokzaton pedig egyenes záródású, kőkeretes kapu van, eredeti nyílászárókkal. A négytengelyes oldalhomlokzaton és a tornyon is félköríves záródású szalagkeretes ablakok nyílnak.
A boltozott toronyalji előteret kétoldalt félkörös falfülkékkel bővítették. A hajót lefedő csehboltozat négy szakaszát osztó, dupla hevederek dupla falpillérekről indulnak. A tér két végén épített karzatok állnak, alattuk 3 szakaszos csehsüvegboltozatos mellékterekkel. A feljáratok kétkarú lépcsőit a hajó keleti falának végein, a sarkokba építették be. A kosáríves hevedereket tartó, lábazattal készített karzatpilléreket folytató pilaszterek három részre tagolják a mellvédet. Ezek enyhe ívvel ugranak előre, a homlokoldalukat dupla pálcatagos keretelésű tükrök díszítik. Az épülettel egykorú, festett fából készült, berendezésből a hangvetős szószék, az 1857-es évszámú Mózes-pad, az egységes, számozott ülőpadok és az ajtók részletkialakításai emelkednek ki.
A jelenleg is álló klasszicista, romantizáló stílusú templom 1857-ben épült.
Forrás: E-Örökség
