Ugrás a tartalomra

Szendrői Református Templom

Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Szendrői Református Templom
Építészeti adatok
Építményfajta:
templom
Építés ideje:
1664, 1786, 1897
Helyszín
Helyrajzi szám:
Koordináták:
48.40691, 20.72807
Egyházi struktúra
Tiszáninneni Református Egyházkerület
Abaúji Református Egyházmegye
Szendrői Református Egyházközség
Védettségi adatok
Védetté nyilvánítás éve:
1958
Védettség jogi jellege:
nemzeti emlék
Bírság kategória:
II. kategória
Műemléki törzsszám:
1007
Műemléki azonosító:
3189

title

Épület leírása

A település központjában álló, kelet-nyugati tengelyű, egyhajós, poligonális záródású neogótikus templom, amelynek nyugati homlokzata előtt bejárati előcsarnok áll. A templom délnyugati sarkának közelében fűrészelt mellvédes-galériás kőtorony áll, amit szoknyás gúlasisak koronáz. 

A település első, középkori temploma után 1663-1664-ben épült fel a város központjában, a Bebek család főúri magánvára mellett, az úgynevezett nagytemplom. Ezen épület állaga a 19. sz. végére annyira leromlott, hogy elbontása mellett döntöttek. Az egykori nagytemplom anyagából és annak helyére építették meg aztán a jóval kisebb, új templomot 1897-ben, melynek tervezője Dvorzsák Ferenc rudabányai építész volt. Orgonája a pécsi Angtser-féle műhelyben készült 1938-ban.

A harangtorony építését egyes források 1520-ra datálják, és az Alsó-vár egyik őrtornyaként említik. Valószínűbb azonban, hogy az 1664-es nagytemplom idejében és annak részeként épülhetett. Alaprajza négyzet alakú, terméskőből épült. Ablakai félköríves záródásúak. Fagalériás, sisakos tetőzetét 1786-ban kapta.  A toronyban 3 harang lakik, a legrégebbit (egy 250 kg-os) 1726-ban Oláhpatakon öntötték.

Vissza