Ugrás a tartalomra

Kéttornyúlaki Református Templom

Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Kéttornyúlaki Református Templom
Építészeti adatok
Építményfajta:
templom
Helyszín
Helyrajzi szám:
Koordináták:
47.30103, 17.44859
Egyházi struktúra
Dunántúli Református Egyházkerület
Pápai Református Egyházmegye
Kéttornyúlak-Borsosgyőr-Dáka-Nóráp Református Társegyházközség
Védettségi adatok
Védetté nyilvánítás éve:
1953
Védettség jogi jellege:
nemzeti emlék
Bírság kategória:
II. kategória
Műemléki törzsszám:
5061
Műemléki azonosító:
10228

title

Épület leírása

A településrész középpontjában elhelyezkedő, hozzávetőlegesen keletelt templom, melynek hajóját keleti oldalon félköríves szentély zárja le, nyugati homlokzata előtt pedig két gúlasisakos torony áll. A templomot, mint Lak falu Szent Mihály egyházát 1360-ban említik először, de építését a kutatások a 13. század elejére datálják. A települést éppen temploma meghatározó jellege miatt 1571-től már Két Tornyos Laknak nevezték. Miután a török seregek felégették, az 1690-es években a református gyülekezet újjáépítette a templomot, de csak a délnyugati tornyával. A 19. század végén ez a torony megsemmisült villámcsapás következtében, ezután 1890-ben eklektikus külsővel helyreállítva a templomot, mindkét tornyát felépítették. 1858-59-ben Rómer FIóris készített rajzokat és leírásokat a templomról, amelyek a hazai műemlékvédelem jeles relikviái. A nyugati homlokzat középtengelyében vimpergás kapu nyílik, melynek bélletét törtpálcás tagozat és hullámvonalas levélsor díszíti, felette az oromzat csúcsán pedig egy egykor fejezetként szolgáló oroszlán domborműve van elhelyezve. A kapuzat megformálása egyértelműen a jáki kőfaragó műhely hatását tükrözi.

Vissza