Nagyvátyi Református Templom

A település központjában, mellékutcában, az utcavonallal párhuzamosan elhelyezkedő, kelet-nyugati tengelyű, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek nyugati homlokzata előtt, órapárkányos, gúlasisakú torony áll. Déli oldalához pillérekkel alátámasztott nyitott előcsarnok, cintérium kapcsolódik. 
Nyugati és déli oldalról téglakerítés övezi.

A templom főbejárata a torony tengelyében álló, köríves záródású, ajtón, a másik a déli oldalon nyílik. A torony földszintjét pillérek keretezik, köztük a falfelület kváderezett, a főbejárat felett körablak áll. A toronytestet háromrészes, cseréppel fedett főpárkány tagolja. A szalag keretes, könyöklőpárkányos harangablakok szintjén is pillérek keretezik a homlokzatot. A templomhajó és a torony lépcsős féloromzatokkal kapcsolódik. A hajó falait pillérek tagolják, köztük félköríves záródású ablakok állnak, a végfalon és a bejárati csarnok felett körablakok vannak.

A templom sík mennyezetét stukkóhatású, a falakat márványra emlékeztető festés díszíti. A felületet festett oszlopok tagolják. A szószék téglából rakott, festett falú és barokk stílusú korona díszíti. A kerek, márványból készült úrasztala Mándy Sándor földbirtokos és felesége, Dévay Erzsébet adománya 1918-ban. Hangszere szívós rendszerű, négy és félsípsoros, ötoktávos, 1916-ban készült mesterharmónium. Harangjai 250 kg és 100 kg súlyúak.  A nagyharang felirata: "Isten dicsőségére készíttették a Nagyváty-Kacsóta ref. egyház hívei. A világháborúben elvitt harang helyett 1923. Szlezák László harangöntő által Budapest." A kisharang felirata: "Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és a földön békesség és az embereknek jóakarat. Lukács 2.14. Nagyváty-Kacsóta 1923. Öntötte Szlezák László harangöntő Budapest."

A falu fatemploma 1787-ben épült, majd 1820-ban épült egy vályogfalú templom, fa toronnyal. A jelenlegi kőtemplom 1865-ben készült el, amit 1892-95-ben átépítettek. A templom a mai formáját 1905-ben nyerte el.