Ócsai Református Templom

A történelmi településközponttól nyugatra fekvő, keletelt, háromhajós, s kereszthajós román stílusú bazilika, nyugati oldalán két toronnyal, hajói végén poligonális záródású apszisokkal. A templom bejárata az északi és déli oldalon nyílik, ugyanitt két kisméretű sekrestye is áll. 

A bazilika a premontrei szerzetesek számára épült a 13. század első felében, a szentélyben található falképei is ebből az időszakból valók. A templom 1560-tól van az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában. 1664-ben tatár csapatok felgyújtották tetőszerkezetét, és ezután több évtizeden keresztül romosan állt. Amikor az Ócsára betelepülő katolikusok a templom köveit el akarták hordani saját új templomuk számára, gróf Teleki József földbirtokos segítségével a református gyülekezet 1774-1777 között újjáépítette azt.

Később több elemi csapás is érte az épületet, ezért 1896 és 1900 között a Műemlékek Országos Bizottságának segítségével újabb helyreállítási munkák kezdődtek, amelyek 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján folytatódtak. Időközben, az 1902-es meszelés alkalmával találtak rá az apostolokat, Szent Miklóst, Szent Györgyöt, valamint Szent László királyt ábrázoló freskókra. 1986-tól 1994-ig a templom a teljesen átfogó restaurálás és renoválás alatt zárva volt, és csak ezután vehette birtokba újra templomát a gyülekezet. 

Lukács Zsuzsa – Juan Cabello – Csengel Péter: Az ócsai premontrei prépostság kutatása In.: Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. szám (Budapest, 1991)