Litéri Református Templom

A település középpontjában, saroktelken álló, szokatlanul hosszú, téglány alaprajzú, keletelt templom, melynek nyugati homlokzatához nyolcoldalú, szoknyás gúlasisakkal fedett, óraíves párkányú tornyot építettek. 

A templom első említése 1472-ből való: torony nélküli, boltozott szentélyű Szent Kereszt-egyházként. Az 1582-ben romként említett templom mai, barokk stílusú formáját az 1784-es építkezés során kapta. A tornyot, az ajtajának szemöldökébe vésett évszám szerint 1794-ben emelték. 

A déli homlokzata közepén álló Árpád-kori kapuzatát 1962-ben tárták fel. A bélletes, vimpergával koronázott kapuépítmény három-három, szörnyalakos és ornamentális fejezetű oszlopra támaszkodik, amelyek közül a két szélső egy-egy fekvő oroszlánon áll. A középső oszlopok törzsét egy-egy apostolszobor díszíti. A kapu feletti félköríves orommezőben ülő Krisztus-alak látható. 

A templomot 1862-ben átépítették, ekkor az 1784-ben készített festett mennyezetét a Nemzeti Múzeumba vitték, ahol az sajnálatos módon 1898-ban megsemmisült.