Sellyei Református Templom

A településközpontjától kissé északra, téglatámfallal körülvett emelkedőn szabadon álló, észak-déli tengelyű, homlokzati tornyos, oldalt fiatornyos templom, főhomlokzatán és nyugati oldalhomlokzatán egyenes záródású, kőkeretes kapukkal.

Az épület hátul, az északi oldalon egyenes záródású, sarokszedéssel. Főpárkánya fogazott. A torony alsó szintjeit vakolt, kváderezett saroklizénák keretezik. A homlokzatokon a tengelyek között szintén lizénák állnak. A torony felső szintjén és a négytengelyes hajófalakban szegmentíves záródású, pálcatagos keretelésű ablakok nyílnak. Az utóbbiak felső részükön csúcs-, és függönyíves rácsozattal készített, kétszárnyú, sokszemes nyílászárók. Eredetiek a kétszárnyú, vésett táblás fakapuk is.

A belső teret négy, dupla hevederes csehboltozat-szakasz fedi. A hajó két végében a boltszakaszoknál keskenyebb karzatok állnak. A tartópillérekről félköríves hevederek indulnak, karzatok alatti tereket 3-3 szakasz csehsüvegboltozat fedi. A kétkarú feljárati lépcsők a délkeleti és az északkeleti sarkokban vannak. Az északi karzat mellvédjén az 1872-es évszám olvasható.

Eredeti berendezéséhez tartoznak a festett, flóderozott asztalosmunkái: hangvetős szószék, papi szék, padok.
Angster-féle orgonája 1872-ből való.
Süttői vörösmárvány úrasztalát 1875-ben készítették.

Egy korábban itt álló, 16. századi templomot 1772-79-ben kijavították, majd 1795-ben tornyot is építettek a templom déli oldalához.
1870-ben tették le a ma is álló református templom alapkövét, tervezője valószínűleg a szigetvári Ocsodál János volt.  A régi épület falainak egy részét és tornyát is felhasználták az új templomhoz. A templom boltozata 1873-ban készült el, majd 1875-ben felszentelték.
1892-ben megújították a saroktornyocskákat, és a tetőt is kijavították. 1901-ben újjáépítették a kerítést.
Forrás: E-Örökség