Debrecen-Kossuth Utcai Református Templom (Verestemplom)

Debrecen történelmi belvárosának keleti oldalán elhelyezkedő, a Kossuth utca tengelyében, egy útelágazódásban álló, kelet-nyugati tengelyű, poligonális záródású, historizáló-neogótikus, gazdag téglaarchitektúrájú templom, nyugati főhomlokzata előtt toronnyal. Alaprajzi elrendezésében a háromhajós hosszházat nyolcszögű centrális tér követi, ami a külsőben keresztházként jelenik meg. 

A tégla támpillérekkel tagolt oldalfalakon a mellékhajókon alacsony, ikerablakok sorakoznak, felettük a gádorfalon magas, karcsú ablakok állnak. Ez a vízszintes tagolás a keresztházon és a záradékon is végigfut, a mellékhajók tetősávjában háromrészes tégla övpárkány formájában. A keresztházak és a záradék oromzatos bütüfalai lépcsős, emelt kiképzésűek. A központi nyolcszögű tér felett sátortető emelkedik. 

A keresztházakban és záradékban egy-egy középoszloppal alátámasztott karzat áll. A fő- és keresztházakat valamint a négyezetet bordás boltozat-szakaszok fedik, a keskeny mellékhajókat féldongák. Szószék a négyezet alatt található. Az oszlopfők, boltozati konzolok neogótikus és neoromán stílusúak. A belsőt szecessziós díszítőfestés ékesíti, amely Haranghy Jenő munkája 1937-ből. A neogótikus szószék és Mózes-szék Thék Endre műve. Orgonája 1894-ben készült. 

A templom helyét már 1825-ben kijelölték, miután az egyház jelentős adományt kapott Szombathy István, Debrecen város volt főbírójának hagyatékából özvegyétől,  Vörösmarthy Zsuzsannától. Az építkezés csak jóval később kezdődött, végül Pecz Samu tervei szerint 1887 júliusában épült fel a templom, amelynek kivitelezője a Gregersen és Fischer cég volt. Berendezése 1888-ra készült el. 1928-ban állagmegőrző munkák, 1937 nagyobb felújítás történt a templomon.