Debrecen-Kistemplomi Református Parókia
A templomtól délre, a Révész tér és a Piac utca sarkán álló kétszintes, manzárd tetős, T alaprajzú lakóépület. Barokk stílusban 1770 körül épült, 1876-ban átépítették.
A templomtól délre, a Révész tér és a Piac utca sarkán álló kétszintes, manzárd tetős, T alaprajzú lakóépület. Barokk stílusban 1770 körül épült, 1876-ban átépítették.
A templomtól délre elhelyezkedő, zártsorú beépítésben, az utcavonalon álló, földszintes, megközelítően Z alaprajzú, egytraktusos épület. Romantikus stílusban 1876 körül épült.
Debrecen történelmi belvárosának keleti oldalán elhelyezkedő, a Kossuth utca tengelyében, egy útelágazódásban álló, kelet-nyugati tengelyű, poligonális záródású, historizáló-neogótikus, gazdag téglaarchitektúrájú templom, nyugati főhomlokzata előtt toronnyal. Alaprajzi elrendezésében a háromhajós hosszházat nyolcszögű centrális tér követi, ami a külsőben keresztházként jelenik meg.
Volt Református Főgimnázium. A debreceni Nagytemplomtól 200 méterre északra, a Kálvin tér és a Hunyadi utca sarkán álló, L alakú, összetett tömegű, 3 szintes épület, amely neoromán stílusban épült 1911-1913 között.
A debreceni Nagytemplomtól északnyugatra, a Kálvin tér nyugati oldalán elhelyezkedő, észak-déli tengelyű, földszint+egyemeletes, keleti főhomlokzatán 1+3+1+3+1 tengelyes épület, amelynek két végét timpanonos sarokrizalitok hangsúlyozzák. A földszintje vakolatkváderezett, az emeleti szintjét korintoszi oszlopfős pillérek tagolják, amelyek között a nyerstégla felületű falmezőket aediculás keretezésű ablakok törik át.
A debreceni Nagytemplomtól északra elhelyezkedő, négyzetes alaprajzú, keretes beépítésű épületegyüttes, amelynek déli szárnya 4, a többi szárnya 3 szintes. A déli oldalon a két sarokrizalitot, az északi oldalon középrizalitot timpanon koronázza, melyeket korintoszi féloszlopok támasztanak alá.
A debreceni egyetem főépületétől keletre szabadon álló, délkeleti sarkán toronnyal ellátott, összetett tömegformájú, centrális jellegű épület.
Útkereszteződés tengelyében, parkban szabadon álló, megközelítően észak-déli tengelyű, görögkereszt alaprajzú, összetett tömegű, kváderkő-utánzatú homlokzati kiképzésű, neoromán-neogótikus templom, melynek déli főhomlokzata előtt fiatornyos torony emelkedik.
Debrecen történelmi belvárosának szívében, a Piac utca látványtengelyében álló, keresztirányú, egyhajós, klasszicista templom, amelynek északi és déli végét íves apszisok zárják le. Főhomlokzatának két tornya között ion féloszlopok tartják a timpanonos főpárkányt, amely felett baluszteres oromzat fut végig. A Nagytemplom helyén már az Árpád-korban is állt templom, amelynek pusztulása után 1297 és 1311 között gótikus csarnoktemplom épült. Ez 1564-ben leégett és újjáépítésére sok évtizedig nem volt lehetőség. Végül Bethlen Gábor, majd I.
Debrecen belvárosában, a Piac utca és a Kossuth utca kereszteződésének délnyugati sarkában álló, kelet-nyugati tengelyű, háromhajós, neoromán templom, melynek keleti főhomlokzata előtt pártázatos attikafallal záródó torony áll. A 17. században már állt istentiszteleti hely a Kistemplom helyén, amelyet a feljegyzések „színnek”, illetve „kistemplomnak” neveznek, s valószínűleg eredetileg nem is szakrális célból épült.