Debreceni Egyetemi Templom

A debreceni egyetem főépületétől keletre szabadon álló, délkeleti sarkán toronnyal ellátott, összetett tömegformájú, centrális jellegű épület.

A főhomlokzatot, annak teljes szélességében futó, 16 fokból álló szabad lépcső vezeti be, ennek legfelső pihenőjéről nyitott oszlopcsarnokba jutunk. A dór oszlopsor fölött konzolos főpárkány fut, azon kisebb méretű timpanon áll. A főhomlokzatot öt hatalmas, függőleges, a lábazattól a párkányzatig futó ablak töri meg. Az előcsarnokba három ajtó vezet. A templom délkeleti sarkában helyezkedik el a harangtorony, oldalán lőrésszerű ablaknyílások függőleges sora fut fel az oldalanként három-három téglalap alakú nyílással áttört térrészig. E fölött kilátó-terasz, majd beton pillérekből álló gloriette található. A nyugati és keleti oldalszakaszok kiképzése megegyezik: a lábazati zónában alacsonyabb, felettük egyvonalban a lábazattól párkányzatig futó hosszú, téglalap alakú, egyenes záródású ablaksor látható. Az északi homlokzaton a négyzet alakú nyílásokat résablakok fogják közre.

A templom négyzetes közepét háromszögletű oldalszárnyak bővítik, amelyek egyik befogójához ugyancsak háromszögű oldalkarzatok csatlakoznak. A templombelső festett növényi mintákkal díszített, kazettás mennyezettel fedett. Az északi oldalon bővítmény áll, melyben a szószék és úrasztala foglal helyet. Délről téglány alaprajzú bővítmény kapcsolódik hozzá, melyben a ruhatárak és mosdók mellett két oldalt lépcsőház található. A templom eredeti festett üvegablakaiból rész elemek maradtak fenn. Alkotójuk Haranghy Jenő.

Az Egyetemi templom felépítésének terve már a Debreceni Egyetem 1912-es megalapításától kezdve napirenden volt. Megépítéséhez a végső impulzust a Debreceni Református Kollégium 400 éves jubileumának ünnepe adta. A Templomépítő Bizottságának előadója, Csikesz Sándor, teológiai professzor fogalmazta meg a tervpályázati kiírást és a tervezési irányelveket. Az első díjat Borsos József, Debrecen főépítésze nyerte el. Borsos József és Csikesz Sándor véleménye a tervezés számtalan szakaszában és aspektusában szembe került egymással az eltérő megközelítési módok okán. 1938-ban Sebestyén Lajos építési vállalkozót bízták meg a templom felépítésével. Alapkövét 1939. április 27-én tették le a Kollégium 400 éves fennállására tervezett ünnepség részeként. A templom végül 1942. május 17-én, pünkösd ünnepén nyitotta meg kapuit. A második világháború szörnyű károkat okozott az épületben. 1944-45-ben katonai beszállásolásra lefoglalták a templomot. A 13 hónap hatalmas károkat okozott az épületben, főleg annak belső tereiben, berendezési tárgyaiban. 1975-ben állami tulajdonba került, majd az 1980-as években az egyetem számítógépközpontja és az Egyetemi Könyvtár Folyóirat és Zeneműtára költözött be. Ekkor építik be azt a több mint 400 tonnás acélszerkezetet a templomtérbe, melynek 4 szintjén az állományt tárolták. 2006-ban adta vissza az állam a templomot a Tiszántúli Református Egyházkerületnek és 2007-es felújítás óta az Egyetemi Gyülekezet otthona.

Szakirodalom: Dezső Kinga Julianna: „Lássatok hozzá, és építsétek föl Istennek, az Úrnak szentélyét” (A debreceni református egyetemi templom építésének története). DOI 10.29116/gerundium/2017/4/4 52-70. o.

Forrás: E-Örökség