Szeghalmy Bálint
(Nagyvárad, 1889 – Deggendorf, 1963)
A két világháború közötti református templomépítészet kiemelkedő alakja, Nagykanizsa, majd Miskolc főmérnöke.
Termékeny életútja során közel száz tervet készített, köztük 45 protestáns templomtervét, melyek mindig sikerrel szerepeltek az egyes építészeti pályázatokon. Az ezek alapján elkészült és még jelenleg is álló, mintegy 13 református templomot mutatjuk be az Örökségtár honlapon.
Ezek a következők:
- Budapest-Pesterzsébet Klapka téri Református Templom
- Tatbánya, Bánhidai Református Templom
- Kenderesi Református Templom
- Keszthelyi Református Templom
- Miskolc-Martinkertvárosi Református Templom
- Miskolc-Tetemvári Református Templom (Deszkatemplom)
- Mosonmagyaróvári Református Templom
- Nagyatádi Református Templom
- Sümegi Református Templom
- Tapolcai Református Templom
- Kisbéri Református Templom
- Zalaegerszegi Református Templom
Épületeit minden részletre kiterjedően, mintegy összművészeti alkotásként álmodta meg, erről árulkodnak finom részletképzései és kiváló anyagismerete is. Templomépítészetében középkori eredetű, kis templomok hagyományára támaszkodva az erdélyi népi építészet motívumait, formáit igyekezett megidézni. Ugyanakkor – Kós Károly tanítványaként - egy új, nemzeti karakterű építészet megteremtése iránti igény hatja át munkásságát és adja épületeinek stílusjegyeken túlmutató értéktöbbletét. Épületeinek megjelenésében sok hasonlóságot fedezhetünk fel, de ezek az ismétlődések nem teszik sematikussá az életművet, sokkal inkább egy kiérlelt, mélyen átélt művészi attitűd magabiztosságát ábrázolják ki.
Tervei között nemcsak műszaki rajzokat találunk, hanem szépszámmal akvarelleket is. Ezek a leendő épületek látványát kiábrázoló festmények művészi igénnyel készültek, így önálló alkotásként is megállják a helyüket. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy számtalan utcaképet, épületegyüttest is megfestett megörökítendő egyes városok eltűnőben lévő, korabeli arculatát.)
Templomai a települések hangsúlyos helyszínein - útkereszteződések mellett, illetve azok kiteresedésében állnak - ahol a már kialakult városszövetbe ágyazódnak be. Településképi szerepüket ezért leginkább jellegadó szerepük és a környezetükhöz történő érzékeny alkalmazkodás, finom illeszkedés jellemzi.
Tömegformálásának sajátos vonása az összetettség. Sokszor egymástól eltérő funkciókat - templomot a gyülekezeti házzal, parókiával, iskolával - kapcsol össze egy komplexumon belül úgy, hogy az egyes épületrészek egységes karakterükkel egy alkotássá forrnak össze. A természetesen oldott épülettömegei festőien szép sziluetteket eredményeznek. A templomainak főnézetét az oromfallal záródó, egyhajós hosszház mellé helyezett, rombusztus tömegű, gúlasisakos torony összképe jellemzi. Ezáltal aszimmetrikus kompozíciókat fogalmaz meg, amelyek ugyanakkor harmonikus egységgé válnak az arányok pontos kiegyensúlyozottsága révén. Történelmi utalásként gyakran alkalmaz hosszoldalakat gyámolító támfalakat, rózsaablakokat, csúcsíveket.
Meredek dőlésszögű, élénkpiros cseréppel fedett tetőzeteit azzal teszi mozgalmassá, hogy gyakran alkalmaz csonka- és oromzatos kontyolásokat, vagy helyez el rajtuk kis tornyokat, illetve egyenes szemöldökű tetőtéri ablakokat.
Anyaghasználatában őszinte, csak természetes alkotóelemeket használ: kő, fa, tégla. Rusztikus, nagy méretű kváderkövekkel erősíti az épületek lábazatát vagy a templomtornyot, míg a látszó faszerkezetek dekoratív megmunkálásával a tektonikus részleteket emeli ki.
A fehérre meszelt falfelületeket változatos kialakítású, egyedi megformálású nyílászárókkal tagolja: jellemzőek rá az állótéglány formájú, iker-, vagy hármasablakok, illetve körablakok. Az üvegfelületek osztásával további játékosságot, rajzosságot kölcsönöz homlokzatainak.
A templombelsőit emberléptékűre méretezi, és melegséget árasztó fa alkalmazásával teszi bensőséges, családias hangulatúvá. A templomteret leginkább koporsófödémmel fedi le úgy, hogy a fedélszék egyes elemeit láthatóvá teszi, és köztük a síkokat deszkával burkolja. Legyen szó akár ezen részekről, akár bármilyen berendezési tárgyról is legyen szó, a faelemek megmunkálása mindig magas minőségű képzőművészeti színvonalat képvisel. Alaprajzi elrendezés során a liturgikus teret következetesen a hosszház végfalánál helyezi el, gazdagon formált szoborszerű műalkotásként egyesítve a szószék, a Mózes-szék és az úrasztala hármasát. A hajó másik oldalára, a bejárathoz közel építi fel az orgonakarzatot. Szintén tipikus megoldásként a toronyaljat előcsarnokként, cintériumként is alkamazza, így sokszor egymás mellé kerül és összesimul a torony és a karzatlépcsőház.
Tervei és megvalósult munkái
Nagyvárad-Velence, református templom (1911)
Egyetemi hallgatóként készítette a tervet, amelyet elfogadott a gyülekezet presbitériuma. A templom neoromán stílusban épült volna meg, de az első világháború kitörése megakadályozta annak kivitelezését.
Hódmezővásárhely, iparos egylet székháza (1923)
Tervpályázaton II. díjjal jutalmazott terv. Nem valósult meg.
Karcag, kultúrház (1926 körül)
Pályázaton díjazott terv, amelyet a város megvásárolt. Nem valósult meg.
Győr, Dunaszigeti színház terve (1926-1927 körül)
Pályázaton III. díjat kapott terv. Nem valósult meg.
Szombathely, Női Kereskedelmi Iskola (1927)
Országos pályázaton I. díjat nyert, de nem valósult meg.
Sopron, Evangélikus teológia internátusa (1927)
Országos tervpályázaton I. díjat nyert. Felépült. Szeghalmy nem tüntette fel jeligéjét a rajzon, így az nem azonosítható.
Pécs, Balokányi-liget rendezése és strandfürdő terve (1927 körül)
Országos pályázaton díjazott tervek. Megvalósultak.
Villány, főszolgabírói hivatal (1927)
Országos pályázaton I. díjas terv. Megvalósult.
Újhatvan, római katolikus templom (1928)
Pályázaton díjazott terv. A város megvásárolta, de nem valósult meg.
Szolnok, vármegyei közkórház (1928)
Pályázaton díjazott terv. Megvalósult.
Keszthely, evangélikus templom tervei (1920-as évek)
A terv két változatban, magyaros és neobarokk stílusban is elkészült. A keszthelyi evangélikus gyülekezet az utóbbit valósította meg 1928 és 1929 között.
Miskolc, Martin-telep, református templom (1929)
Országos pályázaton díjazott terv. Megvalósult 1932-ben.
Nagykanizsa, kétemeletes városi bérház (1919-1929 között)
Megvalósult.
Nagykanizsa, vásártér és piaci árucsarnok (1919-1929 között)
Megvalósult.
Nagykanizsa, Beák-villa és Teutsch-kastély (1919-1929 között)
Megvalósultak.
Szombathely, római katolikus templom (1919-1929 között)
Nem valósult meg. 1930-ban a Szalézi-rend saját terve szerint építette fel templomát.
Fábiánsebestyén, református templom (1919-1929 között)
Anyagiak hiányában nem valósult meg.
Keszthely, református templom (1931)
Megvalósult.
Mersevát, evangélikus templom (1933)
Megvalósult, 1941-ben szentelték fel.
Nagykanizsa, református templom (1934)
Szeghalmy Bálint a gyülekezet presbitereként tervezett egy magyaros stílusú tervet, de végül egy modern templomot építettek helyette.
Miskolc, Avasi református templom felújítási terve (1934)
Országos pályázaton díjazott terv. Megvalósult.
Miskolc, avasi vagy Rákóczi-kilátótorony (1934)
A terv szerint valósult meg. 1943-ban, majd 1956-ban is leégett. Ekkor már nem állították helyre az eredeti tervek szerint, hanem helyett 1963-ban felépítették a jelenlegi modern kilátót, amelyen tv-közvetítő állomását helyeztek el.
Tapolca, protestáns templom (?)
Megvalósult 1935-ben.
Nagyvárad, református püspöki székház (1935)
Kisebb változtatással megvalósult 1936-ban.
Sümeg, protestáns templom (1936 körül)
Megvalósult 1937-ben.
Fonyód, református templom (1936)
Nem valósult meg.
Nagyvárad-Szőlőhegy, Szeghalmi-kerti imaterem (1936)
Nincs róla információ
Miskolc, Deszkatemplom (1937)
Megvalósult.
Kunszentmárton, református templom (1937)
Nem valósult meg.
Budapest-Pesterzsébet Klapka téri Református Templom (1937)
Megvalósult.
Monor, református templom (?)
Nem valósult meg.
Budapest, Baross-téri református templom (1938 előtt)
Nem valósult meg.
Budapest, Lipótvárosi protestáns templom (1938 előtt)
Nem valósult meg.
Budapest, Külső Jászberényi úti városszéli település (1930-1938 között)
Országos tervpályázat I. díjas terve. A telep felépült.
Csurgó, református internátus (1930-1938 között)
Országos tervpályázat I. díjas terve. Megvalósult.
Gelse, községháza (1930-1938 között)
Országos pályázaton dicséretben részesült. Megvalósult.
Győr, evangélikus iskola (1930-1938 között)
Országos pályázaton dicséretben részesült. Megvalósult.
Győr, szegényház (1930-1938 között)
Országos pályázaton díjazott terv, megvalósult.
Mindszent-Algyő, római katolikus templom (1930-1938 között)
Tervpályázaton díjazott terv. Megvalósulásáról nem tudunk.
Mezőlak, evangélikus templom (1929-1938 között)
Nincs róla információ.
Nagykőrös, gőzfürdő (1938 előtt)
Országos tervpályázaton I. díjas terv. Megvalósult.
Palin, kastély (1938 előtt)
Megvalósult.
Pécs, ipartestületi székház (1938 előtt)
Országos pályázaton díjazott terv.
Szepetnek, kultúrház (1938 előtt)
Megvalósult.
Sopron, gőzfürdő (1938 előtt)
Országos pályázaton dicséretben részesült. Megvalósult.
Pölöskefő, Pálffy László kastélya (1938 előtt)
Megvalósult.
Miskolc-Tapolcafő, református templom (1938 előtt)
Nem valósult meg.
Miskolc-Tapolca, fürdőház (1938)
Megvalósult. Az 1960-as években elbontották, majd 2003-ban a Termál-Barlangfürdő építése során újjá építették az eredeti tervek alapján.
Balatonfenyves, római katolikus templom (1938 előtt)
Országos pályázaton díjazott terv. Nem valósult meg.
Tapolca, dr. Fekete László villája (1938 előtt)
Megvalósult.
Székesfehérvár, Prohászka emléktemplom, római katolikus (1938 előtt)
Országos tervpályázaton dicséretet kapott terv. Nem valósult meg.
Bácsalmás, református templom (1938 előtt)
Nem valósult meg.
Kenderes, református templom (átépítés) és lelkészlak (1938 előtt)
Megvalósultak 1938-ban.
Enying, evangélikus templom (1938 előtt)
Megvalósult 1938-ban.
Budapest-Mátyásföld, református templom (1938 előtt)
Nem valósult meg. Szeghalmi tervéhez hasonlóan, de Csaba Dezső építőművész elképzelése szerint épült fel 1938-1939-ben.
Zalaegerszeg, református templom (1938 körül)
Megvalósult 1942-ben. A templom alapkövének ünnepélyes letételéről így szól egy helyi újságcikk:
„A művészi terveket Szeghalmi Bálint miskolci városi főmérnök készítette. Ő tervezte a híres miskolci fatemplomot, a keszthelyi és tapolcai templomot is. A zalaegerszegi már a 15. templomtervezése az országban. A több mint 15 méter hosszú, 9 méter széles templom, homlokzata a Kálvária előtti térre fog nézni. Huszonkilenc méter magas tornya vörös kőből épül, nyitott felső része pedig fából, magyaros motívumokkal befűrészelt gerendázattal. A négy támaszfala szintén vörös kőből lesz, padlás nincs, hanem a magyarosan faragott tetőtér bekerül a templomba. Öt lépcső vezet fel az üveges főkapuhoz, amelynek kovácsoltvas részei szintén művészi terv alapján készülnek. A gyülekezeti ház, amely szintén vörös kőből épül, magas földszintes lesz.”[1]
Tihany, református templom (1938)
Nem valósult meg.
Csepel, református imaház (1940 előtt)
Megvalósult 1940-ben, később átalaakították.
Mosonmagyaróvár, református templom (1940 előtt)
Megvalósult 1940-ben.
Kisbér, református templom (1940 körül)
Megvalósult 1941-ben.
Nagyatád, református templom (1938 és 1940 között)
Megvalósult 1940-ben. A kivitelező vállalkozó hibái miatt, Szeghalmy nem vállalta a szerzőséget. A helyi újság így tudósít róla:
„Nagyatád ismét egy gyönyörű középülettel gyarapodott. A templomot Szeghalmy Bálint okl. építőmérnök, miskolci műszaki főtanácsos tervezte erdélyi magyar stílusban. Ennek jellegzetességei alacsony falak, alacsony, széles ablakokkal, magas, meredek tető, s ebből magas, egyenes vonalban felszökkenő gúla alakú toronysisak. A torony felső részén alacsony, kistornácszerű ablakok faburkolattal, ugyanolyan kivitelű kis toronnyal, amely mintegy kinő a nagy toronyból. Az egészet átvonja a különböző színek harmonikus színskálája, majd az uralkodó két szín: a piros és a kék. A falak alacsonyságát belül ellensúlyozza a mennyezetnek a tetőbe való beépítése. Ezáltal a belső rész imponálóan magas.”[2]
A háborúban elpusztult tornyot később Szeghalmy terve szerint újjá építették.
Hévíz, református templom (1938-1940)
Nem valósult meg.
Badacsonytomaj, Balaton környéki református Imaház (1940)
Nem valósult meg.
Áttört oromzatos népi ház (1940)
Megvalósult, de elhelyezkedéséről nincs információ. Fényképe fellelhető a Szeghalmy-hagyatékban.
Vidéki templom, valamint református templom és paplak (1940)
Nincs róla további információ.
Parád, lakóház (1940)
Megvalósult.
Budapest-Pesterzsébet, Szabó telepi református templom (1940)
Nem valósult meg a háború miatt.
Győr-Nádorváros, evangélikus templom (1940)
Nem valósult meg.
Iváncsa, evangélikus templom (1940)
Nem valósult meg.
Somogyvámos, evangélikus templom (1938-1941)
Nem valósult meg a háború miatt.
Révfülöp, evangélikus templom (1938-1941 között)
Nem valósult meg a háború miatt.
Léva, evangélikus egyházi épületek terve (1938-1941 között)
Nem valósult meg a háború miatt.
Borsosgyőr, evangélikus templom (1938-1941)
Nem valósult meg a háború miatt.
Kenderes, községháza (1942 előtt)
Megvalósult 1942-ben.
Alag, református templom (1943)
Nem valósult meg a háború miatt.
Nagyberezna (Kárpátalja) református templom (1943)
Nincs róla információ
Tihany, református leányegylet üdülője (1943)
Nem valósult meg a háború miatt.
Mezőlak, evangélikus templom (1929-1944 között)
Nem valósult meg a háború miatt.
Tomor, református templom tornyának felújítása (1929-1944 között)
Nem az ő tervei szerint valósult meg.
Barcs, református templom (1929-1944 között)
Nem valósult meg a háború miatt.
Nagyvárad-Rét, református templom (1950-1954, Deggendorf)
Megvalósult 1946-1956 között.
Kunszentmárton, református templom (?)
Nem valósult meg.
Ungjakabfalva, kastély (?)
Megvalósult.

Fotó: Mészáros Viktória https://real.mtak.hu/229748/1/096-article-p299.pdf


(Forrás: Pethő Csongor képeslap gyűjteménye, Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém, azonosító: 000156906, leltári szám/regisztrációs szám: V1_10 https://mandadb.hu/tetel/824290/A_keszthelyi_ref_templom_terve

Irodalomjegyzék
Bereczky Kálmán: Egy újra felfedezett építőművész. Szeghalmy Bálint élete és életműve. Hévízi könyvtár 9. Hévíz Kultúrájáért Alapítvány, Hévíz 1996
Lovra Éva: A városkép az 1930-as években. Szeghalmy Bálint hatása Miskolc városképének alakulására. Építés – Építészettudomány 53. évf. (2025) 3–4. szám, p. 299–322.
Rudolf Mihály: Templomban (A Miskolc, tetemvári Deszkatemplom belsőépítészete). Országépítő 10. évf. 3.szám, p. 24-27.
dr. Gyimesi Endre-Fülöp Tibor: Templomépítés a háború árnyékában – Református templom, Zalaegerszeg. https://orszagepito.net/templomepites-a-haboru-arnyekaban-reformatus-templom-zalaegerszeg/
Millisits Máté: A magyar protestáns templomépítészet remekművét szentelték fel Pesterzsébeten. https://pestbuda.hu/cikk/20190408_millisits_mate_a_magyar_protestans_templomepiteszet_remekmuvet_szenteltek_fel_pesterzsebeten
[1] Zalai Magyar Élet. I. évf. 151. sz. 1940.09.23.
[2] Somogy Népe. XXII. évf. 218. sz. 1940.09.24.