Életrajzi lexikon

Építész, a késő barokk stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere. Építőmesterből vált sikeres, elismert szakemberré. 1745-ben letelepedett le Tatán, ezt követően jelentős szerepe lett Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének formálásában. A Dadi Református Templom és a Dadi Református Nagyiskola tervezője.

Felsőbányai Asztalos István a 18. század közepén működő református asztalos- és festőmester volt. Neve a fennmaradt feliratok alapján 1745-ben tűnik fel, amikor elkészítette a Csengeri református templom 126 festett kazettás famennyezetét (1745). Ez az egyetlen biztosan adatolható munkája, amelyhez személye konkrét évszámmal kapcsolható.A mester neve fennmaradt, ami különösen értékes adat, mivel a 18. századi egyházi népművészeti alkotások készítői gyakran anonimok maradtak. Felsőbányai Asztalos István így a név szerint ismert református templomi mesterek közé tartozik.

Építész, az aacheni műegyetemen tanult. Főbb művei: eperjesi színház (1880), Zuglói Református Templom (1894), kolozsvári református teológiai főiskola (1894-1895), városháza és színház Nyitrán (1880). Ő alapította a Feszty-körkép megvalósítását támogató társulatot.

Pallér, építőmester. Meghatározó szerepe volt a dél-alföldi régió 18. század végi építészetében, tevékenysége elválaszthatatlan a kecskeméti barokk és klasszicista városkép kialakulásától. Fischer Boldizsár a 1870-es években került Kecskemétre, a Váci püspök által küldött kőművesmesterekkel együtt a katolikus nagytemplom felépítésére. Csaknem tízéves munka után kapott letelepedési jogot, mesterré vált és kitartó munkájával módos polgára lett a városnak. Számtalan térségbeli templomot épített fiával, Fischer Ágostonnal együtt, aki apja 1792-es halála után tovább folytatta mesterségét.A református egyház számára végzett főbb munkái: Kecskeméti Református Templom, Hódmezővásárhelyi Református Újtemplom, Öcsödi Református Templom.  

Építész, iparművész, a historizáló templomépítészet képviselője. Steindl Imre irodájában dolgozott, részt vett az Országház belsőépítészeti kialakításában. Restaurálta a kalocsai székesegyházat és az Ócsai Református Templomot, valamint Sándy Gyulával közösen újjáépítette a Nagykőrösi Református Templomot, amelynek során megmagasították annak tornyait. A szegedi Fogadalmi Templom tervezője.

Franz Rieger orgonaépítő mester 1844-ben alapította műhelyét Jägerndorfban, Csehországban. Fiai, Ottó és Gusztáv 1872-ben vették át a virágzó céget, amelynek orgonái az 1878-i párizsi világkiállításon váltak világhírűvé. Rieger Testvérek 1894-ben nyitottak leányvállalatot Budapesten, amelyet a II. világháborút követően államosítottak. Magyarországi alkotásaik többek között: Fehérgyarmati Református Templom (1910), Budapest-Zuglói Református Templom, Szokolyai Református Templom (1910), Beregszászi Református Templom (1928) orgonája.

Magyar építész, a Nemzeti Szalon alapítója és első igazgatója (1894). Bécsben tanult Teophil Hansen műhelyében. Főbb művei: debreceni kereskedelmi iskola (1894) , Hajdúböszörményi Református Templom (1897-1898) , Széchenyi Gyógyfürdő (Dvorák Edével közösen, 1905-1909). Jelentős síremlékeket is tervezett (Deák és Kossuth Mauzóleum).

Vajszlói asztalos, templomfestő született Diósviszlón. Ormánsági templomok - köztük: Kórósi Református Templom, Vajszlói Református Templom, Kovácshidai Református Templom, Kémesi Református Templom - 19. század eleji festett kazettás mennyezeteinek, karzatmellvédjeinek készítője. A dél-dunántúli úgynevezett hímes (virágdíszítéses) festés egyik kiemelkedő alkotója. Munkásságát fia, ifj. Gyarmati János is folytatta.

Építész, a kora modern stílus, illetve az úgynevezett novecento képviselője. Fő műve a Budapest-Pozsonyi úti Református Templom (a Hálaadás Temploma), amelyet Tóth Imrével közösen tervezett (1940). További művei: a Veszprémi Vegyipari Egyetem főépülete és a Csillebérci Atomfizikai Intézet.

Építőmester, Hild János fia. A hazai klasszicista építészet egyik legjelentősebb alakja, a reformkori Pest arculatának meghatározó építésze. Főbb egyházi épületei: az esztergomi és egri székesegyházak mellett a Ceglédi Református Nagytemplom és a Kunhegyesi Református Templomok. Ez utóbbit méretei miatt az Alföld katedrálisának is nevezik. A Budapest-Kálvin téri Református Templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnoka is az ő alkotása. Tervei szerint kezdték építeni a Szent István-bazilikát is, melyet végül Ybl József fejezett be.