Életrajzi lexikon

Magyar építész, a klasszicista irányzat képviselője. Fő műve a Budapest-Kálvin téri Református Templom (1830). Pestenszámos bérház melett ő tervezte Vármegyeházát is. Műevi közé tartozik még a Kiskunlacházi Református Templom (1824) is.

Építész, Ybl Miklós unokaöccse. A Műegyetemen szerzett diplomát 1921-ben. Kiemelkedő munkái közé tartozik a Csepel-Központi Református Templom (1933) és a VIII. kerületi Rendőrkapitányság Misley Sándorral közösen tervezett épülete .

Orgona- és zongoraépítő mester. Műhelye Bécsben működött. Nevéhez fűződik a Budapest-Kálvin téri Református Templom orgonájának (1829) és a Debreceni Református Nagytemplom orgonájának (1838) megépítése.

Orgonaépítő mester. 1852-ben nyitotta meg műhelyét Nagyváradon, majd 1867-ben átköltözött Debrecenbe. Itt a Kis templom orgonáját építette fel (1872-1880), illetve a Nagytemplom Deutschmann–orgonáját építette át (1868). További alkotásai között szerepel: Nagykőrösi Református Templom orgonájának bővítése, áthelyezése (1878), Hajdúnánási Református Templom orgonája (1871), Hajdúszoboszlói Református Templom orgonájának átépítése (1872), Hajdúhatházi Református templom orgonája (1875).

Orgonaépítő mester. Bárány Lajos segédjeként dolgozott, majd később Erdély egyik leghíresebb és legfoglalkoztatottabb orgonaépítőjévé vált, ahol csaknem 200 orgonát épített. 1861-ben a Kézdivásárhelyi Református Templom számára épített 13 regiszteres orgonát.

Építész, író, polihisztor, az Erdélyi Szépmíves Céh alapítója. Tiszteletére december 16-a, születése napja lett „a magyar építészet napja”. A Műegyetemen szerzett diplomát 1907-ben, majd budapesti tervező irodákban dolgozott. A trianoni békediktátum után visszaköltözött Erdélybe. Főbb művei között több református templomot is találunk (például a Kolozsvár-Monostor úti Református Templom, Kolozsvár-Írisztelepi Református Templom, Egeres-Ferencbányai Református Templom), illetve több parókiát (például az óbudai református parókia). További művei: a Fővárosi Állat- és Növénykert több épülete , Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy, 1911-12), a sztánai Varjúvár, a Wekerle-telep több épülete (1909-1912). (Eredeti neve: Kósch Károly)

Ybl- és Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia megalapítója. A magyar organikus építészeti iskola létrehozója. Jelentős templomépítő, szakrális alkotási között van a Pesterzsébeti Összetartozás Temploma, a Budapest-Rákoskerti Mennybemenetel Temploma, a Vargyasi Reforátus Temploma, a tesemvári Új Ezredév Központ. Főbb művei: a sevillai világkiállítás magyar pavilonja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületegyüttese (Piliscsaba).

Építész, szakíró, műegyetemi magántanár. A magyar szecesszió, a népies stílus korszakalkotó mestesre, aki ugyanakkor anyaghasználatában nagyon úttörő megoldásokat használt. Fő alkotásai: a Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet és Internátus (1928-1929), A Kelenföldi református templom (1930), a veszprémi Petőfi Színház és Laczkó Dezső Múzeum. (Eredeti Neve: Benkó István)

Orgona- és zongoraépítő mester. A salzburgi származású mester a 19. században Egerben telepedett le. Nagyjából 140, romantikus hangzású orgonát állított fel, köztük több 3 manuálost, olykor 50 regiszterest is. Az 1856-ban készült esztergomi orgonába a kor újdonságait is beleépítette. Orgonái: Sárospataki Református Templom (1871), Tiszafüredi Református Templom (1869), Karcagi Református Templom (1866), Szabadszállási Református Templom (1857).

Festőasztalos mester. Nagypalról származott. A Szennai Református Templom festett kazettás mennyezetének készítője (1787), melynek különlegessége egy sellőmintás kazetta.