Örökségtár

A település északi oldalán, domboldalon elhelyezkedő, megközelítően észak-déli tengelyű, egyenes záródású, északi falán támpillérekkel gyámolított egyhajós templom. Amelynek déli homlokzata előtt órapárkányos, gúlasisakos torony áll. Nyugati oldalához bejárati előcsarnok csatlakozik.

A templom főbejárata a torony tengelyében álló, barokkos ívű, kőkeretes záradékú ajtón nyílik. A toronytestet gazdagon tagolt, háromrészes főpárkány tagolja, élszedett széleit falpillérek keretezik. Első emeletén könyöklőpárkányos, szegmensíves ablak nyílik. A torony három oldalán lévő, vállköves díszítésű, könyöklőpárkányos harangablakok félköríves záródásúak, a negyedik (északi) oldalon kisméretű körablak van. A hajó oldalfalait szalagkeretes, könyöklőpárkányos, szegmensíves ablakok törik át. 
A festett kazettás mennyezetű templombelső mindkét végében fakarzat emelkedik, amelyeknek mellvédje szintén gazdagon kifestett csakúgy, mint a liturgikus tér körüli padelőlapok és az úrasztala. A kehely formájú barokk szószék és felette a pelikános szószékkorona a hajó keleti oldalán helyezkedik el.

A templom egy középkori elődje helyére épült 1650-ben, ezt aztán 1762-71 között barokk stílusban megnagyobbították. Felírták a mennyezetre: „Anno 1771. Die 4 Sept.” A kazettás famennyezet középső királykazettáján ezt olvassuk: „II. Leopold jó és kegyelmes király engedelméből megbővítette az alacskai Refor. Sz. Ekkles. költségén 1796. esztendőben, Szent Mihály havának 29. napján.” A szószék előtt áll egy 1780-ban készült festett karos lóca. A tornyot 1792-ben emelték.

A 180 kg-os (75 cm) harangot Szlezák Ráfael öntötte 1959-ben Rákospalotán, felirata: „Az Úré a dicsőség! Az alacskai ref. szent ekkla 1796 Stefanidesz Benjámin által a saját költségén újra öntött harangja 1957-ben megrepedt, ismét újra öntetett az Úrnak 1958. esztendejében Soltész Pál lelkipásztor és Almási András gondnok idejében az egyház költségén.” A 100 kg-os (55 cm) 1924-ben készült, felirata: „Drága halottunk emlékére adományozták özv. Miklós Ödönné és gyermekei.”

A település központjában álló, keletelt, poligonális záródású templom, amelynek nyugati homlokzata előtt klasszicista torony áll. A templomot valószínűleg Chire Ferenc építtette a 13. században román stílusban. A község plébániáját 1536-ban említik utoljára, azután a lakosság református hitre tért át. A templomot körülvevő erőd-kőfalat Dobó István építtette az 1552-ben. A lelkészlak a 18. században épült. Átépítették 1805-ben és 1822-1824 között. A szentélyrészt 1877-ben a hajó magasságához emelték, s ekkor déli ajtaját befalazták. Tornyát 1830-ban emelték. A templomhajó alatt található a Chire család temetkezési helye. A templomhajó síkmennyezetes, két végében fakarzatok állnak.

A település egykori főutcája mentén álló, kelet-nyugati tengelyű, íves záródású, egyhajós templom, melynek nyugati homlokzata előtt torony emelkedik. 1792-ben, késő barokk stílusban épült. Az épület déli oldalánál fallal kerített kert helyezkedik el. Déli kapuja felett elhelyezett latin nyelvű kőtábla a templom építését örökíti meg. A templombelső síkfödémes, mindkét végén fakarzat áll, berendezése a 19. században készült. A templom építésének történetét Pál András az akkori prédikátor 1790-1794 között gondosan feljegyezte, a református egyház viaszpecsétjével hitelesítette.

A Somlyó hegy oldalában, a jelenlegi település szélén elhelyezkedő, keletelt, téglány alaprajzú templom, amelynek nyugati homlokzata felett gúlasisakos torony, déli oldalán pedig bejárati előcsarnok áll. A templom egy először 1318-ban említett Mária-templom falait rejti magában. Miután 1548-ban felégették a törökök, a 17. század végén helyreállították, majd újabb pusztulása után 1740-körül ismét kijavították. Nagyobb átalakítására 1788-ban került sor, erről az előcsarnok homlokzatán szereplő 1788-as évszám tanúskodik. Ekkor bontották el középkori szentélyét és sekrestyéjét. Ugyanakkor máig megmaradt a déli fal románkori résablakai mellett egy hatalmas méretű, figurális falfestmény. Az előcsarnokból csúcsíves, tagozott, kőtokos gótikus ajtó vezet a templomba. A háromszakaszos csehsüveg-boltozattal fedett templombelső különös ékessége a kőoszlopokra támaszkodó karzatok alatti deszkázaton látható festett virágdíszes mennyezet.

Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig – A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

A település északi részén, erdős dombon álló, kelet-nyugati tengelyű, egyenes záródású, egyhajós, késő barokk templom, amelynek nyugati homlokzata előtt háromszintes, órapárkányos, párnatagos sisakkal koronázott torony áll. A toronytest a hajóhoz íves falszakasszal és egyenes féloromzatokkal kapcsolódik. A templom 1828-ban épült. Berendezése, a festett padok, a szószék és szószékkorona, a mellvédes karzat 19. század elejéről való.

A templom telkén, attól keletre elhelyezkedő, az utcára merőlegesen álló, észak-déli tengelyű, földszintes, kontyolt nyeregtetős, téglány alaprajzú, földszintes épület. A „régi paróchia” 1773-ban épült, a félköríves árkádú, falazott mellvédű tornácot 1848-ban építették hozzá, amikor az addigi fából épült tornácot tűzbiztonsági okokból életveszélyesnek nyilvánították. 

Az épület népies, klasszicizáló stílusban épült.
Az épület a helyi reformátusság több generáción átívelő történetének fontos tanúja, ezért egyháztörténeti és közösségi emlékhelyként is jelentős értéket képvisel.

A település főútja mentén, útkereszteződés kiteresedésében álló, keletelt, egyhajós, a hajónál keskenyebb, egyeneszáródású szentélyrészes templom, amelynek nyugati oldala előtt szecessziós süvegű, barokk torony áll. A templomot északi oldalán keresztszárny, déli oldalán bejárati előcsarnok bővíti.  A templomot középkori eredetű kerítésfal övezi.
A templomhajót kazettás mennyezet, az északi szárnyat keresztboltozat fedi. A torony felőli végében falazott, árkádíves orgonakarzat áll, a keresztszárnyban fakarzat. 
A templom gótikus, 14. századi eredetű. 1786-ban átépítették, a 19. században kibővítették. Tornya 1811-ben épült. Sekrestyeajtaja reneszánsz stílusú. 

A település központjában, a főút kanyarulatában elhelyezkedő, északkelet-délnyugati tengelyű, egyhajós, félköríves záródású, barokk templom, amelynek délnyugati homlokzata előtt órapárkányos, hagymasisakkal koronázott torony áll. 
Főbejárata a délnyugati torony alatt egy vállas, szegmensíves kapuzaton keresztül nyílik, de van egy kőkeretes bejárata délről is. Tornya kettőzött, homorú íves féloromzatokkal és homorú falívvel kapcsolódik a hajóhoz. Homlokzatait fejezetes pilaszterek tagolják. Bejárata felett félköríves záródású ablak, főpárkányzat felett vakolatkeretes körablak áll. Az íves záródású harangablakokat szemöldökpárkány keretezi. A hajó két hosszoldalát három-három félköríves záródású, köténydíszes ablak töri át. 
A belsőtér síkmennyezetes, melyet keresztgerendák tagolnak. Két végében falazott, árkádíves karzatok állnak, a karzatok alja boltozott.
A copf stílusú templom 1792-ben épült. Berendezése – a papiszék, a koronás szószék - 1795-ből való. 

A település központjában, a telkén szabadon álló, megközelítően észak-déli tengelyű, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek nyugati homlokzata közepe előtt órapárkányos, laternás, párnatagos sisakú torony áll. Keleti oldalán lévő keresztház egykoron a középkori elődtemplom szentélyrésze volt.

A templom főbejárata a torony tengelyében álló, egyenes záradékú, kőkeretes ajtón nyílik, mellékbejárata a déli falon helyezkedik el. A toronytestet vékony peremcsíkok tagolják szintekre, a harangszinten pilasztrerek is keretezik. Karzat szinten valolatkeretes félköríves záródású ablak nyílik, felette félöríves mezőben kicsiny ablak áll. A harangablakok szintén félköríves záródásúak, csakúgy mint a hajó oldalfalain.  

A hajó mennyezete teknőboltozatos, egykori szentélye dongaboltozatos. A hajó három oldalán árkádíves, oszlopokkal alátámasztott karzatok állnak. A szószékkosár, a Mózes-szék és a padelőlapok díszes festésűek. A torony alatti mennyezeten is négy festett kazettát látunk, amelyek a régi templom mennyezetéről maradtak meg. Különlegesen szép népi barokk szószékkoronája. A keleti oldalon lévő egykori szentélyt szabálytalan csúcsíves díadalív választja el a hajótól.

A 15. században épült gótikus stílusú temploma a török-hódoltság idején elpusztult, de a reformátusok később helyreállították. 1783-ban emelték a jelenlegi templomot úgy, hogy az addigi kelet-nyugati tengelyű templom hajóját lebontották és helyére észak-déli tengelyűt építettek. 1801-ben készült a torony. 

A templomépítés idejéből származik a szószék hátlapján látható ovális alakú, festett indadíszes, fekete alapú feliratos tábla, ami a templomépítés emlékét őrzi. Többek között ezt olvassuk rajta: „Isten, építője házadnak Te valál, / Ezért nem esett itt kár vagy jajos halál. / Áldjad Istent ezért Károly János és Pál, / Áldjuk mi is Őtet, míg halál ránk talál.” A régi harang felirata ez volt: „Átányi Reform. Szentegyház hívei, / gazdagja szegénye, ifjai s vénei, / amíg éltek imádságra hívlak, / s ha elhunytok, akkor megsiratlak!”
A 474 kg-os (90 cm) harangot Walser Ferenc öntötte 1876-ban, felszerelte Pozdech József, felirata: „Átányi reform. szent egyház hívei, gazdagja, szegénye, ifjai s vénei, amíg éltek imádságra hívlak, ha kimúltok, akkor megsiratlak!...” A 251 kg-os (77 cm) felirata: „Naponként hirdetem: Istent dicsérjétek, öröm és bánatban mindig dícsérjétek mint szerető Atyát, aki verve is áld, ha népe megtér s hozzá kiált. Öntette az átányi ref. egyházközség közadakozásból Isten dicsőségére Szlezák László harangöntő által Budapesten 1921-ben.”

A település központjában, a főút mentén elhelyezkedő, észak-déli tengelyű, poligonális záródású, egyhajós templom, amelynek déli homlokzata előtt órapárkányos, hagymasisakos torony áll.

A templom főbejárata a torony tengelyében álló, egyenes záródású ajtón keresztül nyílik, a nyugati homlokzat közepén is található egy bejárat. A háromemeletes toronytestet párkányok tagolják, főpárkányt cserép fedi. A karzat magasságában egy félköríves lunetta, a padlástéren körablak van, a harangablakok pedig félköríves záródásúak.

A templomhajó és a torony egyenes oromfallal kapcsolódik. A hajó oldalfalait egyenes záródású ablakok törik át.

A templom 1832-ben épült klasszicista stílusban.