1950-ben alakult település keleti oldalán, saroktelken álló, megközelítően kelet-nyugati tengelyű, egyhajós, modern templom, amelynek keleti főhomlokzata előtt bejárati előcsarnok, felette pedig kisméretű torony áll.
Varga Sándor építész tervei alapján épült 1994 és 2014 között, de 2002-től már használta a gyülekezet istentiszteleti helyként.
A település történeti központjában álló, megközelítően kelet-nyugati tengelyű, egyhajós késő barokk templom, déli oldalán keresztházzal, keleti oldala előtt órapárkányos, párnatagos és laternás sisakú toronnyal.
A templom főbejárata a toronyalján keresztül, egy egyenes záródású, pilaszterekkel keretezett, félköríves orommezővel koronázott ajtón át nyílik, felette egyenes záródású ablakkal. A főhomlokzatot, a toronytest keleti oldalán, az osztott főpárkány felett timpanon zárja le. E felett körablak, illetve torony minden oldalán félköríves harangablak nyílik. A torony a hajótesthez íves oromfalakkal csatlakozik, amelyek végében fiatornyocskák állnak. A hosszoldalakat, továbbá a végfalat és a keresztszár falait nagyméretű, egyenes záródású ablakok tagolják.
A síkmennyezetes templombelső északi oldalán monumentális méretű klasszicizáló szószéképítmény, három további oldalán fakarzat áll.
A református templom 1790-ben épült.
A Kisvác városrészben, a Duna közelében, tömbbelsőben áll az északnyugat–délkeleti tájolású, egyhajós, egyenes záródású barokk templom, amelynek délkeleti oldalán torony, északkeleti oldalán pedig külön bejárati építmény kapcsolódik az épülethez.
A lizénákkal tagolt torony alsó szintjén egyszerű ablak nyílik, fölötte sugaras díszítésű faltükörben ovális nyílás látható. A legfelső szinten mind a négy oldalon félköríves harangablakok sorakoznak, a torony csúcsát az órapárkány fölött hagymasisak koronázza. A templom hosszoldalait három-három kőkeretes, szalagdíszes ablak tagolja.
A főbejárat a torony oldalán nyíló kőkeretes ajtón keresztül közelíthető meg, míg az oldalsó előcsarnokból szintén kőkeretes kapu vezet a hajóba.
A templomtér háromszakaszos, csehsüveg boltozattal fedett, a boltozatot pilléreken nyugvó hevederek tagolják. A hajó mindkét végén karzat áll, középen előreugró mellvéddel, amely hangsúlyos térbeli ritmust ad a belsőnek.
A templom 1785-re készült el Hausmann János munkájaként, ekkor még torony nélkül. A szószéket ugyanebben az évben Regele József készítette, a tornyot pedig 1794-ben Marschall Jakab ács építette hozzá. Az orgona 1878-ban készült, Dangel Antal és fia műhelyében.
A templom elhelyezkedése — kissé elvonulva az utcavonaltól, a Duna közelségében — sajátos, csendes atmoszférát teremt, amely jól illeszkedik a barokk épület bensőséges arányaihoz. A torony későbbi hozzáépítése jól mutatja, hogyan fejlődött a gyülekezet a 18–19. század fordulóján, amikor a református közösség egyre erősödött a városban. A szalagdíszes ablakkeretek és a sugaras ovális nyílás finom barokk részletei ritka eleganciát kölcsönöznek a templomnak. A két végkarzat megoldása különleges térhatást eredményez, amely a korszak vidéki református templomai között is figyelemre méltó. A templom ma is fontos szerepet tölt be a felsővárosi közösség életében, és a váci református örökség egyik legértékesebb épületeként tartják számon.
A település főutcájának kiteresedésében, az egykori kastélykertek szomszédságában álló, keletelt, támpillérekkel gyámolított, poligonális záródású, egyhajós, gótikus teremtemplom. Nyugati oldala előtt háromszintes, fiatornyos, gúlasisakkal fedett torony áll.
Egy, a 13. század végén épült kis templom helyére a 16. század elején épült a jelenlegi templom, lebontva elődjének szentélyét és sekrestyéjét. Az új épülethez sokszögzáródású, sarkain támpillérekkel erősített, kőbordás, hálóboltozatos szentélyt és egy nagyobb sekrestyét is emeltek. Tornyát 1791 után állították, a sisak fiatornyai 1892-ben készültek.
A vajai templomot a reformáció kezdete óta birtokolja a református gyülekezet, amelynek legnagyobb patrónusa a földesúri jogokat gyakorló Vay család volt, így kerülhetett Vajai Vay Ádám, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának epitáfiuma a templombelsőben elhelyezésre. Ugyanez a család adományozott értékes klenódiumokat is az egyház számára, mely közül többet a Sárospataki Református Kollégium gyűjteményében őriznek. Az empire stílusú szószéke és Mózes-széke 1837-ben készült.
Száz Magyar Falu. Vaja. Írta: Göőz Lajos, Németh Péter, Takács Péter, Bene János, Páll István és Molnár Sándor. Szerkesztette: Németh Péter. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. Budapest, 2001.
A település központjában, a főút mentén álló, megközelítően észak-déli tengelyű, poligonális záródású, egyhajós templom, amelynek déli oldala előtt hagymasisakos torony, keleti oldala előtt bejárati előcsarnok áll.
Az utcavonalon álló torony két oldalához magas kőkerítés kapcsolódik. A torony széleit falpillérek keretezik. A karzatszinten szalagkeretes, félköríves záródású, zsaluzott ablak található, a főpárkány felett hasonló kialakítású körablak áll. A torony osztópárkánya felett pedig, minden oldalon, félköríves záródású, zsaluzott harangablak nyílnak. Az órapárkány felett kettős hagymasisak emelkedik. A torony déli oldalán egy egyenes záródású ajtó nyílik, a templom másik bejárata az előcsarnok déli oldalán van.
A síkmennyezetes templomtér két végében festett mellvédű és kazettás aljú fa karzatok állnak, amelyeknek díszítése a dél-dunántúli hímes festés kiemelkedően szép példái, id. Gyarmati János, vajszlói asztalos, templomfestő munkái. A 19. században mázolással eltakart kazettákat 2014-2017 között Czakó Ferenc restaurátor-művész állította helyre.
Az épület az Ormánságban elsőként - 1781-ben - épült szilárd falú, tornyos templom.
A település központjában, a Gelénesi-csatorna partján álló, keletelt, torony nélküli, egyenes záródású gótikus templom. A szentélyén és déli oldalán csúcsíves ablakok állnak. A templomnak két bejárata van, a nyugati oldalon egy vimpergával keretezett, délen egy egyenes záródású kőkeretben lévő, szemöldökgyámos kapu nyílik.
A templomot valószínűleg 1289 és 1334 között a Gutkeled nemzetség Farkas ága építtette, ezért is láthatjuk a szentély zárókövén a nemzetség címerét. 1565 óta használják a reformátusok. 1769-ben készült festett mennyezete, karzata és szószéke, amelyek így a legkorábbinak számítanak a Felső-Tisza-vidéken. Síkmennyezetes hajója csúcsíves diadalívvel kapcsolódik boltozott szentélyéhez. A templombelsőt nemrégiben helyreállított virágmintás festés díszíti.
Az egykori szentély északi falán megtalálható a kőkeretes sekrestyeajtó, mellette egy csúcsíves pasztofórium, déli falában pedig ülőfülke. A templomtól északra impozáns fa harangtorony áll. A karcsú, alul szoknyás, felül nyitott galériás, zsindellyel fedett torony gúlasisakját fiatornyok díszítik. Valószínűleg 1691-ben épülhetett.
A település egykori központjában álló, keletelt, sokszögzáródású, támpilléres, késő gótikus templom, melynek nyugati oldala előtt robusztus méretű, nyolcszögletű, órapárkányos, barokk torony emelkedik, tetején hagymasisakkal. A templomot a Báthori család építtette a 15. század második felében, ezért is fedezhetjük fel sárkányos címerüket az egykori szentély hálóboltozatának zárókövén.
Az épület annak ellenére megőrizte középkori értékeit, hogy 1662-ben német katonaság, 1717-ben pedig tatárhad pusztította, ezt követően 1784-ig romosan állt. A templombelső egyediségét a bordás hálóboltozat, valamint az ablakok és a csúcsíves diadalív körüli - a reformáció korából származó - színes festés adja. Szintén ebből a korszakból való a keleti karzat által már részben takart, leveles koszorúval keretezett falkép, amely a bűnbeesés történetét meséli el.
A műemléki helyreállítás során sikerült még tíz latin nyelvű felirattöredéket is feltárni. 1794-ben készült a keleti karzat és a szószékkorona, amely Vasvári Ódor Gábor remeke. Az L alakú nyugati karzat 1806-ból való. A tornyot 1819-1823 között építették, egy korábbi fa harangláb helyére.
A település központjában, szabadon álló helyzetben emelkedik a megközelítően kelet–nyugati tájolású, egyhajós barokk templom, amelynek délkeleti homlokzata előtt enyhén előrelépő torony áll. A hajó félkörívesen záródik, déli oldalán pedig bejárati előtér kapcsolódik hozzá.
A főbejárat a toronyaljba nyílik: aedikulás keretelésű, félköríves, kőkeretes kapu vezet a templomba. A karzatszinten félköríves záródású, szalagkeretes, könyöklős ablak látható, felette körablak, majd egy újabb félköríves nyílás következik. A torony legfelső szintjén mind a négy oldalon félköríves harangablakok sorakoznak, a tornyot az órapárkány fölött összetett vonalú sisak koronázza. A templom oldalhomlokzatai egyszerű kialakításúak, lábazattal és szalagpárkánnyal tagoltak, négy-négy szegmensíves ablakkal, a záródásnál pedig kör alakú, szalagkeretes nyílással. A déli előtér barokk kapuszárnyait vállköves, 1802-es évszámot viselő kőkeret fogja közre.
A templomhajó síkmennyezete festett, feltehetően az 1807-es kifestés idejéből származik, egyedi színvilággal. Az északi oldalon álló, nyolcszögletű talapzaton elhelyezett szószék és szószékkoronája a templom építésének korát idézi. A hajó mindkét végében festett mellvédű fa karzat található, rajtuk szépen faragott barokk zsoltármutatóval.
Az orgona 1844-ben készült. A templom 1802 és 1807 között épült, tornyának sisakját 1907-ben alakították ki.
A templom különlegessége, hogy a barokk tömegformálás és a 19. századi átalakítások harmonikusan illeszkednek egymáshoz, így az épület több korszak stílusjegyeit őrzi. A festett síkmennyezet és a korai szószék együttese ritka értéket képvisel a környék református templomai között. A torony többszintű ablakkiosztása és a sisak összetett formája messziről is jól felismerhetővé teszi az épületet. A templom a település egyik legfontosabb történeti emléke, amely máig meghatározza Váralja faluképét.
A település központjában, a főút mentén, arra merőlegesen elhelyezkedő, kelet-nyugati tengelyű, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek nyugati homlokzata előtt párnatagos, laternás sisakú torony áll. Déli oldalához nyitott előtér, cintérium csatlakozik.
A templom főbejáratához a torony tengelyében álló félköríves nyíláson keresztül juthatunk, mellékbejárata az előtér alatt található. A kétemeletes toronytestet főpárkány és osztópárkány tagolja. A padlásszinten téglány alakú ablak van, a harangszinten félköríves záródású ablakok állnak. A toronytest és a hajó egyenes féloromzatokkal csatlakozik.
A hajó hosszfalain 2-2 egyenes szemöldökű ablak nyílik.
Egy, korábban itt álló fatemplom 1710 körül épült, amely aztán 1802-ben leégett. A jelenlegi templomot még ugyanabban az évben emelték.
Település központjában, fésűs beépítésű utcasorban, szabadon álló, egyhajós, kontyolt nyeregtetős, téglából épült templom visszametszett sarkú egyenes záródással, déli főhomlokzata előtt órapárkányos, laternás, hagymatagos sisakú toronnyal.
A nagyjából észak-déli hossztengelyű templom főhomlokzata délre néz. A nagyméretű téglákból készült épület külseje vakolt, meszelt. Az épületen körbefutó, vakolt lábazatot a függőleges tagoló pilaszterek golyvázzák. Utóbbiak az oldalhomlokzaton duplázva jelentkeznek. Felettük teljes, háromrészes zárópárkány látható. A torony párkányokkal elválasztott szintjein pilaszterek, ill. lizénák szegélyezik a falmezőket. Szíma vonalú záródással épített oromlejtők vannak a torony két oldalán. A főhomlokzaton félköríves, a keleti oldalhomlokzaton pedig egyenes záródású, kőkeretes kapu van, eredeti nyílászárókkal. A négytengelyes oldalhomlokzaton és a tornyon is félköríves záródású szalagkeretes ablakok nyílnak.
A boltozott toronyalji előteret kétoldalt félkörös falfülkékkel bővítették. A hajót lefedő csehboltozat négy szakaszát osztó, dupla hevederek dupla falpillérekről indulnak. A tér két végén épített karzatok állnak, alattuk 3 szakaszos csehsüvegboltozatos mellékterekkel. A feljáratok kétkarú lépcsőit a hajó keleti falának végein, a sarkokba építették be. A kosáríves hevedereket tartó, lábazattal készített karzatpilléreket folytató pilaszterek három részre tagolják a mellvédet. Ezek enyhe ívvel ugranak előre, a homlokoldalukat dupla pálcatagos keretelésű tükrök díszítik. Az épülettel egykorú, festett fából készült, berendezésből a hangvetős szószék, az 1857-es évszámú Mózes-pad, az egységes, számozott ülőpadok és az ajtók részletkialakításai emelkednek ki.
A jelenleg is álló klasszicista, romantizáló stílusú templom 1857-ben épült.
Forrás: E-Örökség