Örökségtár

A település központjában, saroktelken álló, észak-déli tengelyű, egyhajós historizáló templom, déli oldalán gúlasisakos toronnyal. A templom főbejárata egy, a toronyaljon keresztül nyíló egyenes záródású, timpanonnal koronázott kapuzat, de a keleti oldalon is van bejárata. A templom falait minden oldalról nagyméretű, íves záródású ablakok tagolják, a hajó hosszoldalain három-három ablak, északi fala tengelyében egy ablak áll.

A templombelső déli végében falazott, árkádíves karzat található, amelynek emeleti szintjén a középső szakasz szintén árkádíves. A liturgikus tér - a fa szószékkel, Mózes-székkel és úrasztalával - a templom nyugati oldalánál helyezkedik el 

1742-ben a hívek két kezükkel építették a templomot, fából harangtornyot is állítottak a templom mellé. 1819-ben leégett, a mai épület 1891-ben készült el. Érdekessége, hogy egy máig működő bécsi pianínó található a templomban.

A település északi részén, templomkertben szabadon álló, keletelt, egyenes záródású, délen bejárati előcsarnokkal bővített templom, nyugati homlokzata előtt álló, tűzfigyelő erkélyes toronnyal. 

 Süvegkupolás sisakú, ötszintes tornyának alsó három szintje kváderezett vakolatdíszítésű. Alsó szintjén egyenes záródású, kőkeretes kapuzat, szakállas szemöldökkel. A karzatszinten szegmensíves ablak. A harmadik szinten kisméretű, fekvő téglány alakú, szegmensíves ablakok timpanonnal. A negyedik szinten pilaszterek között félköríves ablakok egyenes szemöldökpárkánnyal, felettük órák. A torony legfelső szintje keskenyebb, és itt konzolokon nyugvó, kovácsoltvas rácsos tűzkiáltó erkély fut körbe. Az oldalhomlokzatokat páros falsávok tagolják négy mezőre, melyek közepén félköríves ablakok állnak. A déli oldalhomlokzaton szegmensíves ablakkal áttört, timpanonos, kontyolt nyeregtetős bejárati előcsarnok áll. Az  keleti homlokzat közepén timpanon koronázott, páros falsávokkal keretezett álrizalit emelkedik ki, alsó szintjén ajtó, karzatszintjén szegmensíves záródású ablakkal. 

A füzérdíszes pillérkötegekkel tagolt, négy boltszakaszos csehsüveggel fedett  templomhajó keleti és nyugati végén árkádíves karzat áll, alattuk az északi és déli oldalfalon egy-egy körablakkal. A nyugati karzataljban klasszicizáló szélfogó lett kialakítva. A déli fal mentén elhelyezkedő liturgikus tér - a szószék a gazdagon képzett hangvetővel, a Mózes-szék és a kerített úrasztala -  valamint a padok későbarokk stílusúak. A keleti karzaton álló, kétmanuálos orgonát Jónás István építette 1854-ben. A két harangot Szlezák László öntötte Budapesten 1923-ban. 

1794-96 között épült, a kecskeméti Fischer Ágoston tervei szerint. A tornyot 1859-ben romatikus stílusban egy emelettel megmagasították, őrszobával és körben tűzkiáltó erkéllyel bővítették (Hardi Venczel szarvasi kőműves, Alföldi Imre öcsödi ács, Pokornyi József szarvasi rézműves). 

A település központjában, az utcavonaltól kissé beljebb elhelyezkedő, megközelítően észak-déli tengelyű, egyhajós, egyenes záródású, copf stílusú templom, északi homlokzat elé épített toronnyal, keleti oldalán kis bejárati csarnokkal. 

A torony északi főhomlokzatának sávozott falában egyenes záródású kőkeretes kapu nyílik, szemöldök részében kronosztikonos felirattal. Főpárkánya felett egyenes ívű oromzat és a torony felső két szakasza emelkedik félköríves ablakokkal. A tornyot tükrös köténydísz, egyenes szemöldökpárkány és óraíves párkány felett hagymasisak koronázza. A négytengelyes oldalhomlokzatokat szalagkeretes ablakok tagolják.

A csehsüveg boltozatottal fedett templombelsőt széles hevederívek választják négy szakaszra. A mennyezeten stukkókeretes mezők találhatók. Két végében kőoszlopokkal alátámasztott, díszes mellvédű, fa karzatok állnak.

1918-ban, vörösmészkőből készült úrasztalának lapján csillag alakú véset látható. Az 1939-es keresztelőmedence szintén vörösmészkőből van.

A templom 1783-ban épült, tornya 1809-10-ből való.
 

A település központjától kissé délre, az utcavonalra merőlegesen elhelyezkedő, megközelítően észak-déli tengelyű, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek déli homlokzata elé félig, az utcavonalon túlra kilépő gúlasisakú torony áll.

A templom főbejárata a torony tengelyében álló, szegmensíves záródású, egyenes szemöldökpárkányú ajtón keresztül nyílik, de a keleti hosszoldal tengelyében is van egy keretezés nélküli, egyenes záródású ajtó. A főbejárat felett faltükörben lunetta áll. A négyemeletes toronytestet cseréppel fedett párkányok tagolják, széleit lizénák keretezik. A legfelső szint kissé keskenyebb tömegű. A padlásszinten faltükörben van elhelyezve egy egyenes záródású ablak; a felette lévő szinteken is egyenes záródásúak az ablakok.  
A templomhajó és a torony törtvonalú féloromzatokkal kapcsolódik, melyek végén kővázák állnak. A hajó oldalfalai tagolatlanok, 2-2 egyenes záródású ablak töri át őket. A végfalon körablak található.

A nyugati oldalfalon köríves kosarú, peremein aranyozott, koronás szószék van, a szószéklépcső előtt magastámlás Mózes-szék, előtte úrasztala helyezkedik el.

A síkmennyezetes templomtér déli oldalán festett mellvédű és kórusaljú fakarzat emelkedik. 
Hímes elemei: kórusmellvéd- és alj, zsoltármutató. Festő: ifj. Gyarmati János, 1835.
A település lakói 1537-ben csatlakoztak a reformációhoz. A törökuralom után 1722-ben építettek paticsfalú, majd 1796-ban vertfalú templomot, akkor még torony nélkül. A jelenlegi templom 1833-ban épült klasszicista stílusban.

A településtől nyugatra, külterületen, az egykori tanyasi iskola mellett álló, megközelítően északnyugat-délkeleti tengelyű, köríves záródású templom, amelynek északnyugati homlokzata előtt órapárkányos, gúlasisakos torony áll. 

A templom bejárata a toronyaljba nyíló félköríves záródású, timpanonnal koronázott kapuzaton keresztül nyílik. Háromszintes tornyának első emeletén szemöldökgyámos, második emeletén íves záródású ablakok nyílnak. A tornyot a templomhajóval összetett ívű oromfal kapcsolja össze. A templomhajó falait vakolatsávok osztják mezőkre, az oldalfalakon a mezők közepén félköríves ablakok állnak. 

1901-ben épült fel a neoklasszicista stílusú templom közadakozásból és Baksay Sándor kunszentmiklósi püspök adományaiból. Külső falán egy 1925-ben felavatott emléktábla őrzi a kunkerekegyházi háborús hősi halottak emlékét. A puszában álló templomot fenntartó egyházközsége még ma is használja ünnepi alkalmakkor.

A település központjában, egy útkereszteződés tágas terében áll egy egyhajós, szegmentíves záródású barokk templom, amelynek délnyugati homlokzata előtt tűzkiáltó erkélyes torony emelkedik, a szentély fölött pedig kontyolt nyeregtető húzódik. 

A torony bejárata előtt négyoszlopos, míg a hajó délkeleti oldalán és a végfal tengelyében kétoszlopos, timpanonos klasszicista portikuszok fogadják az érkezőket. A torony földszintjén mindhárom oldalon ökörszem ablakok láthatók, felettük félköríves záródású nyílások, a második emeleten pedig körbefutó tűzkiáltó erkély. A templomhajó mindkét hosszoldala öt tengelyre tagolt, félköríves ablakokkal, a toronysisakot gazdagon díszített rézfedés borítja.

A belső tér ötszakaszos, csehsüveg boltozat fedi, és mindkét végében karzat áll, amelyek négy-négy pillérre támaszkodnak. A karzat a hajó hosszanti oldalain is végigfut, bár ezek a szakaszok olyan keskenyek, hogy ülőhelyet nem alakítottak ki rajtuk. A karzatok alja szintén csehsüveg boltozatos. A templom fehérre meszelt belsejében a karzat és a szószék mellvédjén, valamint a hangvetőn zöldre festett copf füzérdísz fut körbe. A padló kelheimi lapokkal burkolt, az orgona pedig 1908-ban készült az Angster-gyárban.

A templomtorony már az 1740-es években állt, akkor még alacsonyabb formában, és feltehetően tűztoronyként is szolgált. Ehhez a toronyhoz épült hozzá a templomhajó 1789 és 1791 között Rabl Károly tervei alapján. A torony 1819–1820-ban kapta mai magasságát, és valószínűleg ekkor készültek a klasszicista portikuszok is. A templomban található Szőnyi Virágh Mihály (1703–1790) síremléke, aki az első itt szolgáló püspök, iskolaigazgató és a kunszentmiklósi Virágh család ősatyja volt.

A település déli végében, a főút északi oldalán, egy kis domb tetején helyezkedik el a szabadon álló, keletelt, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom. Nyugati homlokzata előtt, támpillérekkel megerősített, nyolcszögletű sisakos torony magasodik. Árpád-kori eredetű templom helyén épült a 14-15. században. A támpilléres tornyot 1788-ban építették a homlokzathoz, 1894-ben neogótizálták, a középkori részek jelentős elbontásával, ekkor épült a torony északkeleti oldalán található toldaléképítmény is. A templom gazdag a középkori maradványokban, így nemcsak falazata középkori keletkezésű, de a szentély és a déli oldal támpillérei, egyes ablaknyílásai, vagy a szentély oldalán lévő sekrestyeajtó is gótikus eredetű. A templombelső síkmennyezetes, a toronyalja és a szentély csillagos festéssel van díszítve. Karzatát két vasoszlop tartja, famellvédje kétoldalt csúcsíves motívumokkal díszített táblákból áll.

Zsembery Ákos: Középkori templomaink és kolostoraink helyzete Komárom-Esztergom Megyében in Architectura Hungariae VI. évf. 4. sz. Gerecsi Zsolt: A lábatlani református egyház és templom rövid története In.: Limes – Tudományos szemle, 14. évfolyam (Tatabánya, 2001)

A település nyugati végén elhelyezkedő, kelet-nyugati tengelyű, barokk templom, melynek déli oldala előtt bejárati csarnok, keleti oldala előtt pedig zömök, ácsolt sisakú torony áll.
A középkori eredetű templomot a református gyülekezet 1586-tól használta. 1746-56 között átalakították, lebontva sekrestyéjét, meghosszabbítva hajóját, valamint támpillérrel megerősítve nyugati falait. Ekkor készült berendezése is, így a még mai is látható festett fakarzata, továbbá mennyezete. Ezutóbbit azonban elbontották (darabjait azonban még megőrizték), és a síkmennyezetet lambériával burkolták le. A templomhajó mindkét végében ácsolt fakarzat áll. A templom bejárata a déli előcsarnok alatt nyílik. A bejárattal szemben, a hajó északi oldalán íves falazatú szószékkosár áll.
 

A település főútja mentén álló, északkelet-délnyugati tengelyű, egyhajós, íves záródású, eklektikus templom, melynek délnyugati homlokzata előtt négyszintes torony áll. 

A templom főbejárata a toronyaljon keresztül, a torony előtt álló, háromszög-oromzatú kapuzaton keresztül nyílik, de a templomhajó délkeleti hosszoldalának közepén is van egy bejárat. A tornyon a kapuzat felett körablak, felsőbb két szintjén pedig íves záródású ablakok állnak. Az órapárkány felett párnatagos, laternás sisak koronázza a tornyot. A templomtest délnyugati homlokzatán, a torony mellett két oldalon, íves záródású ablakok nyílnak egymás alatt két szinten. A templomhajó hosszoldalait, valamint a hajónál keskenyebb íves záradékot nagyméretű, íves záródású ablakok tagolják. 

A dongaboltozatos templomtérben a hajót és a liturgikus teret is magábafoglaló íves záradékot félköríves heveder választja el. A hajó délnyugati végében fa karzat áll.

1902-ben épült Szűcs Kálmán (1866-1927), az egyházközség első beiktatott lelkipásztor ideje alatt. A mellette álló parókia 1890-ben épült.

A település délkeleti oldalán, parkban szabadon álló, észak-déli tengelyű, egyhajós, poligonális záródású, eklektikus templom, déli oldalán gúlasisakos toronnyal, amely mellett két lépcsőtorony is áll. 1929-ben szentelték fel.

A templom főbejárata a toronyaljon keresztül egy a torony elé lépő, háromszögletű oromzattal díszített, íves záródású, lépcsős bélletű kapuzaton át nyílik. Efölött a toronytesten emeletenként változó nagyságú és formájú ablakok nyílnak: körablak, hosszúkás egyenszáródású és íves záródású ablakok. A tornyot négy oldalról oromzatos párkányzat zárja, amelyen gúlasisak áll.

A templom hosszoldalait támpillérek gyámolítják, köztük körablak, valamint kisebb, illetve nagyobb, íves záródású ablakok törik át a falat. A keleti oldal északi végében is nyílik egy oldalbejárat. a A boltozatos templombelső északi végében áll a falazott szószék, déli végében pedig, két pillérrel alátámasztva, a fa mellvédes orgonakarzat.