Örökségtár

A falu főutcája mentén álló, keletelt, nyugati tornyos, eredetileg gótikus templom, amelynek déli oldalához cinterem kapcsolódik. A templom valószínűleg a 13. század végén, ill. a 14. század elején épülhetett, de első említése 1483-ból való, amely egy torony nélküli, hajóval, szentéllyel, sekrestyével és déli előcsarnokkal rendelkező épületről szól. A 16. században került a reformátusok birtokába. 1830-ban elbontották a félköríves záródású szentélyét és kelet felé bővítették, majd eléje 1863-ban klasszicista tornyot emeltek. Az 1999-ben folyt műemléki kutatás során a templombelsőben 14. századi falképek kerültek elő, amelyek Szent György és Szent Pál alakja mellett egy különleges szépségű Szent László-ciklust is ábrázolnak. 

Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig. Szerk.: Kollár Tibor, Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft., 2013, 229-232.

A település középpontjában, saroktelken álló, szokatlanul hosszú, téglány alaprajzú, keletelt templom, melynek nyugati homlokzatához nyolcoldalú, szoknyás gúlasisakkal fedett, óraíves párkányú tornyot építettek. 

A templom első említése 1472-ből való: torony nélküli, boltozott szentélyű Szent Kereszt-egyházként. Az 1582-ben romként említett templom mai, barokk stílusú formáját az 1784-es építkezés során kapta. A tornyot, az ajtajának szemöldökébe vésett évszám szerint 1794-ben emelték. 

A déli homlokzata közepén álló Árpád-kori kapuzatát 1962-ben tárták fel. A bélletes, vimpergával koronázott kapuépítmény három-három, szörnyalakos és ornamentális fejezetű oszlopra támaszkodik, amelyek közül a két szélső egy-egy fekvő oroszlánon áll. A középső oszlopok törzsét egy-egy apostolszobor díszíti. A kapu feletti félköríves orommezőben ülő Krisztus-alak látható. 

A templomot 1862-ben átépítették, ekkor az 1784-ben készített festett mennyezetét a Nemzeti Múzeumba vitték, ahol az sajnálatos módon 1898-ban megsemmisült.

A település főutcája mentén, arra merőlegesen álló, keletelt, magas hajlásszögű nyeregtetővel fedett, egyszerű megformálású, kőtorony nélküli, egyenes záródású, román stílusú templom. 

Téglalap alakú hajójához keskenyebb, bordás keresztboltozattal fedett, négyzetes szentély csatlakozik, csúcsíves diadalívvel. Déli oldalon keskeny, rézsűs bélletű, félköríves záródású ablakok állnak. A 13. század végén és a 14. század elején épülhetett. Közvetlenül az építés után festették ki először a templomot, ebből az időszakból való a Köpönyeges Madonna, a Sárkányölő Szent György, az apostolok, Szent István és Szent Imre herceg ábrázolása. A 15. század elején újra kifestették a teljes templomot, majd az 1630-as években elkészült a szentélyboltozat egyedülállóan szép virágmintás díszítőfestése. 

Az 1776-ból származó népies barokk stílusú szószékkorona Asztalos Lándor Ferenc munkája. A templom mellett, a nyugati oldalon áll az 1781-ben épült, 26 méter magas, szoknyás, galériás, fiatornyos, zsindellyel fedett fa harangtorony.

A település déli oldalán elhelyezkedő, megközelítően kelet-nyugati tengelyű, egyhajós, poligonális záródású templom, a záródás felé kontyolt nyeregtetővel, nyugati homlokzata előtt párnatagos, laternás sisakú toronnyal, déli oldalán bejárati előcsarnokkal.

Főhomlokzatának sarkait fejezetes, lábazatos lizénák keretezik. A templom főbejárata egy törtvonalú szemöldökös kőkeretben eredeti fa kapu. Fölötte vakolt évszámtábla látszódik, majd zsalus ablak kő keretben, kő könyöklővel. Körülfutó kőpárkány zárja ezt a szintet, melyet timpanon gazdagít. Az alsó toronyemelet sakain ikerlizénák között zsalus padlásablak. A felső toronyemeleten szögletes fejű lizénákra vált, minden oldalon zsalus toronyablak vaskos keretben.  A templomhajó oldalhomlokzatain íves záródású, keretezetlen ablakok állnak. 

A síkmennyezetes hajó két végében öntöttvas oszlopokon álló, stukkódíszes mellvédű karzatok vannak. 

A templom 1786-ban, tornya 1805-ben épült, a toronysisak 1898-ban készült."
 

A település központjában, az utcavonalra merőlegesen elhelyezkedő, északnyugat-délkeleti tengelyű, lekerekített sarkú, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek délkeleti homlokzata előtt órapárkányos, laternás, párnatagos sisakú torony áll.

A templom főbejárata a torony tengelyében álló, félköríves záródású, napsugaras díszítésű ajtón keresztül nyílik, de a délnyugati hosszoldal tengelyében is van egy hasonló kialakítású, kőkeretes ajtó. A háromemeletes toronytestet a cseréppel fedett főpárkányok és osztópárkány tagolja, széleit pilaszterek, illetve lizénák keretezik. A karzatszinten körablak, felette a padlásszinten félköríves záródású ablak van; a harangablakok is félköríves záródásúak.  

A templomhajó és a torony hullámvonalú féloromzatokkal kapcsolódik. A hajó falait párospilaszterek keretezik és osztják mezőkre, amelyek tengelyében félköríves záródású, íves szemöldökkeretezésű ablakok állnak.  A végfalon körablak található.
A templomtér két végében pillérekkel alátámasztott, kosáríves, falazott karzatok állnak, melyeknek mellvédjét vakolatdíszek, rozetták ékesítik. 
A templom 1853-ban épült késő barokk-klasszicista stílusban. 

A település központjában, az utcavonalra merőlegesen elhelyezkedő, kelet-nyugati tengelyű, poligonális záródású, egyhajós templom, amelynek keleti homlokzata előtt órapárkányos, laternás, párnatagos sisakú torony áll.

A templom főbejárata a torony tengelyében álló, egyenes szemöldök párkánnyal díszített, egyenes záródású, kőkeretes ajtón keresztül nyílik, felette lunetta látható. A toronytest a földszinten pilaszterekkel keretezett, a főpárkány timpanonszerű oromzatként koronázza, így a bejárati főhomlokzat aediculás kialakítású. 

A háromemeletes toronytestet a fentebbi szinteken széleit lizénák, illetve pilaszterek keretezik. A padlásszinten körablak van; a harangablakok is félköríves záródásúak.  
A templomhajó és a torony hullámvonalú féloromzatokkal kapcsolódik, végeiken kővázák állnak. A hajó hosszfalai tagolatlanok, 3-3 szegmens íves ablak töri át őket.  

A templomtér keleti végében pillérekkel alátámasztott szegmensíves, falazott karzat áll.
Az északi falon elhelyezkedő szószék falazott, vaskos henger alakú oszlopon áll. Az úrasztala fehér márvány monopódium.
A templom 1839-ban épült klasszicista stílusban. A földesúri jogokat gyakorló Czindery-család építtette, árát a hívek robottal szolgálták le. 1840-ben leégett az épület, de 1841-ben újjáépítették.

A település főutcájának keleti oldalán, fésűs beépítésben elhelyezkedő, kelet-nyugati tengelyű, egyhajós, íves záródású templom. Az órapárkányos, hagymatagos, laternás sisakú tornya az utcasorból előrelépve, a nyugati főhomlokzat előtt magasodik. Ezen keresztül nyílik az íves záródású, keretezetlen főbejárata, míg a mellékbejárat a déli falon van. A tornyot hangsúlyos főpárkány és széles övpárkány osztja meg, élszedett sarkait lizénák keretezik. A padlásszinten szegmensíves, zsaluzott nyílás látható, harangablakai félöríves záródásúak. A hajó falain, lizénák által alkotott tükrökben félköríves ablakok nyílnak. 

A síkmennyezetes belsőtér északi oldalán sokszög kosarú faszószék helyezkedik el, felette rezgő-virágdíszes korona áll; az úrasztala vörösmárvány monopódium. A templom torony felőli végében fakarzat magasodik, amelynek mellvédjét fűrészelt végű deszkák díszítik. 

A klasszicizáló késő barokk stílusú templom 1791-ben épült. A torony 1846-ban emelték, és ekkor a hajót is részlegesen átépítették.
A templomnak két harangja van. A nagyharang tömege 140 kg, Szlezák Ráfael öntötte 1958-ban, a kisharang tömege 80 kg, a Harangművek Rt. készítette, felirata: "Isten dicsőségére készíttette a márfai ref. egyház 1922".  

A település fő útja mentén, az utcavonalra merőlegesen elhelyezkedő, észak-déli tengelyű, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek keleti homlokzata előtt gúlasisakos torony áll.

A templom főbejárata a torony tengelyében álló, egyenes záródású, kőkeretes ajtón keresztül nyílik, felette világháborús emléktábla, és egy félköríves falfülkében építési évszám látható. 

A kétemeletes toronytest sarkai visszametszettek, a padlásszinten egyenes záródású, a harangszinten félköríves záródású ablakok állnak faltükörben. 

A templomhajó és a torony tört hullámvonalú féloromzatokkal kapcsolódik, végeiken kővázák állnak. A hajó hosszfalai tagolatlanok, 2-2 félkörív záródású ablak töri át őket.  
A templom 1858-ban késő klasszicista stílusban épült.

A település központjában, az utcavonalra merőlegesen elhelyezkedő, kelet-nyugati tengelyű, visszametszett sarkú, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek keleti homlokzata előtt órapárkányos, laternás, párnatagos sisakú torony áll. A déli oldalon álló oszlopokkal alátámasztott, nyitott bejárati előtér (cintérium) csatlakozik a templomhoz.
A templom főbejárata a torony tengelyében álló, egyenes szemöldök párkánnyal díszített, egyenes záródású ajtón keresztül nyílik.
A háromemeletes toronytestet cseréppel fedett, háromrészes főpárkány és szintén cseréppel fedett, tagolt övpárkány tagolja, a földszinten és a harangszinten pilaszterek keretezik. A karzatszinten szegmensíves ablak, a padlásszinten, faltükörben körablak áll. A harangablakok félköríves záródásúak, csakúgy mint a templomhajó hosszoldalait áttörő 3-3 ablak, melyek között pilaszterek tagolják a falakat.
A templomhajó és a torony egyenes vonalú féloromzatokkal kapcsolódik.
A templom a 19. század második felében épült.

A település egykor Márokhoz tartozó részén, a főút kanyarulatában álló, keletelt, egyhajós, egyenes záródású, torony nélküli, kora gótikus templom. 

A hajó sarkait kétlépcsős, rézsútos támpillérek támasztják meg. Bejárata a nyugati falon lévő, csúcsíves keretezésű, szemöldökgyámos kapun keresztül nyílik, előtte ácsolt bejárati csarnok áll. 

A templom a 13. század végén épült, nyugati homlokzata előtt álló, szoknyás, galériás fa harangtornyát 1717-ben emelték, harangját 1791-ben öntötték. A templomhajó sík deszkamennyezetes, nyugati oldalán fa karzat áll, a keresztboltozatos szentélyét félköríves diadalív választja le. Homlokzatának különleges dísze a 17. századból való virágmintás kifestés, amelyhez hasonló részletek a templombelsőben is megtalálhatók. Itt ugyanakkor 15. századi freskókat is láthatunk, melyek a Háromkirályok vonulását, illetve a halott Krisztus testét magasba emelő angyalokat ábrázolják. A szentély déli oldalán lóhereíves ülőfülke, vele szemben csúcsíves sekrestyeajtó és pasztofórium látható.