Ugrás a tartalomra

Örökségtár

Paksi Református Templom

A település történeti központjában, kisebb magaslaton szabadon álló, megközelítőleg kelet-nyugati tengelyű, egyhajós, egyenes záródású, nyugati tornyos, barokk templom, kontyolt nyeregtetővel. Déli oldalán kontyolt nyeregtetős bejárati előtér helyezkedik el. A torony tengelyében nyíló főbejárat felett kőtábla található a torony építési feliratával. 

A hajó síkfödémét két sorban faoszlopok tartják. A hajó nyugati végében fakarzat, keleti végében falazott, famellvédes karzat áll. Szószékét 1834-ben Szervátiusz Ferenc készítette. 1880-ból való orgonája Országh Sándor műve. 

A templomot a Száraz-Daróczy család által adományozott telken 1775 építette a gyülekezet. A torony csak később, 1793-ban készülhetett el. Az épületet többször tűzvészek rongálták meg, az ezeket követő helyreállításokról tanúskodik a tornyon látható 1821-es évszám. Az egyházközség különös értékként őriz egy 1722-ből való úrvacsorai kelyhet és tálat.

Pápai Református Ótemplom - Pannonia Reformata

A történelmi belváros központjában, egy 18. századi egykori lakóház udvarának oldalhatárán álló, északkelet-délnyugati tengelyű, téglány alaprajzú templomépület. 

A már idejekorán, 1531-ben református hitre tért gyülekezettől 1660-ban Eszterházy Miklós földbirtokos császári katonák segítségével vette el addig használt templomukat, amelyet többször sikertelenül próbáltak visszafoglalni. Ezt követően csak kicsiny imaházat építhettek maguknak. Azonban 1752-ben ezt a templomot is elvették a reformátusoktól, és ettől kezdve 31 éven át csak Adásztevelen gyakorolhatták vallásukat. A türelmi rendelet után már felépülhetett ugyan az új kálvinista templom Pápán, de csak torony, harang és utcára nyíló kapu nélkül. Ez az Eőry-Szabó család telkén helyet kapó épület a soproni Neumayer Lőrinc tervei alapján készült 1783-84 között. 

A templom terét síkmennyezet fedi és két pillérsor haránt irányban három hajóra osztja, karzatait erőteljes, négyzetes pillérek hordják. A délkeleti fal közepén, a bejárat mellett, későbarokk szószék áll vázadíszes hangvetővel, előtte pedig a frigyláda alakú úrasztala és keresztelőkút található. Ma a Pápai Református Gyűjtemény múzeuma.

Pápai Református Újtemplom

A település történelmi belvárosában, park közepén álló, kelet-nyugati tengelyű historizáló templom, amelynek keleti homlokzata előtt két torony magasodik.

A pápai református gyülekezet létszámának növekedésével vetődött fel egy új templom építésének a gondolata a 19. század végén. Az előkészítő munkák és adománygyűjtés az első világháborús veszteségek miatt jelentősen elhúzódtak. Végül a Dudás Kálmán tervei alapján készült templom alapkövét 1932-ben rakták le, majd 1936-ban került a tornyokba négy harang: a Diák-, a Revíziós-, a Szalóky- és a Gyenese-harang, ezek közül a két utóbbit 1944-ben háborús célra elkobozták és beolvasztották. 1937-ben készült a templom berendezése, a szószék és a Mózes-szék. 1941-ben szentelték fel a templomot. 

A templomépület neobarokk, neoreneszánsz és szecessziós stílusjegyeket ötvöz. Oszlopos főbejárata felett a 25. zsoltár kezdősora látható: Szívemet hozzád emelem. Főhomlokzatának síkját a tornyok ikerablakai között nagyméretű, hármas tagolású ablak bontja meg, felette a két ötven méter magas tornyot íves oromzat köti össze. Ennek közepén − akár az oszlopcsarnok két sarkán − kőkehely magasodik. A kettős tagolású karcsú tornyokat ugyancsak kettős, ívelt vonalú toronysüveg zárja le.
A templom főhajóját alacsonyabb és keskenyebb kereszthajó szeli át, mely íves bővületekkel csatlakozik a főhajóhoz. Oldalhomlokzatain a megvilágítást egy hármas ablakcsoport biztosítja. Az épület hátsó részén vannak az irodák és az imaterem.
A főbejáraton belépve egy előcsarnokba jutunk. A templomtérbe továbbvivő ajtó felett „az Istennek háza és az égnek kapuja” (I Mózes 28,17) felirat áll.

A templom belső tere rendkívül visszafogott megjelenése ellenére is megkapó szépségű, falai mindenütt fehérek, a boltozat íveit mindössze egy kevés klasszicista díszítés teszi mozgalmasabbá. A csarnok fölé karcsú oszlopokon nyugvó, nagy fesztávú csehsüvegboltozat borul, melyhez négyoldalról dongaboltozatos terek csatlakoznak. A templom 1250 fő számára biztosít ülőhelyet, három oldalról karzat öleli körül. A főbejárat felőli oldalon a karzat kétszintű, ennek felső szintjén található a kétmanuálos, pedálsoros, 32 regiszteres hangversenyorgona. Az elektromos meghajtású, csuszkaládás orgonát a váci Cecília orgonagyár megbízásában Schäfer Ágoston készítette 1949 és 1959 között Ákom Lajos tervei szerint, a régi orgona alkatrészeit is felhasználva.

Az apszis központi elemei a szép díszítésű szószék, a Mózes-szék (az egyházközségi elöljárók ülőhelye) és az ugyancsak gazdagon faragott úrasztala; mindhárom Hittner József asztalosműhelyében készült Győrött, 1937-ben. A keresztelőkút és annak ókeresztény motívumokkal ékesített kupolája Percz János ötvösművész munkája. Az apszis tetején a rómaiakhoz írott levélből vett idézet olvasható: „Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” (Róm. 9,16). Az apszis két oldalán egy-egy márványtábla idézi a nagy pápai prédikátorok emlékét: a jobb oldali a hitükért gályarabságot szenvedett Séllyei István püspökét és Kocsi Csergő Bálint kollégiumi rektorét, míg a bal oldali Huszár Dávid nyomdász-prédikátorét, a heidelbergi káté fordítójáét. 
 

Páprádi Református Templom

A település főutcája mentén, arra merőlegesen álló, kelet-nyugati tengelyű, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek nyugati homlokzata előtt órapárkányos, gúlasisakos torony áll. Déli falához pilléreken nyugvó, nyitott bejárati előcsarnok csatlakozik.

A templom főbejárata a torony tengelyében álló, egyenes záródású ajtón keresztül nyílik. A háromszintes toronytestet a háromrészes főpárkány és osztópárkány tagolja, alsó részét pilaszterek keretezik, a főbejárat felett félköríves záródású ablak van. A padlásszinten, faltükörben, egy körablak nyílik.  A félköríves záródású harangablakokat pilaszterek keretezik. 

A templomhajó és a torony homorú íves féloromzatokkal kapcsolódik. A hajó falait párospilaszterek osztják mezőkre, melyeket egyenes záródású ablakok törnek át.  
A késő klasszicista stílusú templom 1863-ban épült.

Patapoklosi Református Templom

A község Pata településrészének központjában található, kelet-nyugati tájolású, keleti tornyos, egyhajós, egyenes záródású templom, melynek déli oldalán kisméretű bejárati csarnok áll. 

Főbejárata a ráccsal elzárt, nyitott toronyaljon keresztül nyílik, felette a világháborús hősök emléktáblája. A toronytest íves homlokzatokkal kapcsolódik a templomhajóhoz, az oromfalak végén kis gömbdíszek láthatók. A  torony első emeletén, a főpárkány felett ovális ablak, a második emeletének mindegyik oldalán egyenes záródású, zsaluzott harangablakok nyílnak. A templomhajó oldalait falsávokkal keretezett tükrökben álló, szegmensíves ablakok tagolják.

A templombelső többszakaszos, csehsüvegboltozattal fedett. A fakarzat festett mellvédjei, a karzatalj kazettás mennyezete, szószéke, Mózes-széke, és a padok népies rokokó stílusban 1792-ben készültek.    

Késő barokk stílusú épület 1792-ben épült. 

Pátyi Református Templom

A település főútjának kiteresedésében álló, kelet-nyugati tengelyű, egyenes záródású, támpillérekkel gyámolított falú, egyhajós templom, amelynek nyugati oldalán félig kilépő torony, déli oldalán bejárati előcsarnok, északi végfalánál pedig félnyeregtetővel fedett kisméretű építmény áll.

A templom főbejárata a toronyaljon keresztül, egy díszes kőkeretű kapun át nyílik, felette kosáríves ablak áll. A főpárkány felett ovális ablak nyílik. A torony egyenes féloromzatokkal csatlakozik a templomhajóhoz, amelyek végében kővázák vannak. A torony osztópárkánya felett, minden oldalon, gazdag vakolatkeretelésű, köténydíszes, zsaluzott harangablakok nyílnak. Az órapárkány felett a tornyot hagymasisak koronázza. 

A templomhajó többszakaszos, csehsüveg boltozattal fedett, mindkét végében - az északi végében kétszintes  - falazott, árkádíveken nyugvó karzat áll.

A késő barokk épület 1783-ban épült. Tornyát 1800 körül emelték. Rokokó stílusú, színes, festett szószéke a 18. század közepén készült

Pécsváradi Református Parókia

A templom utcájában, de attól távolabb, délre, egy kereszteződés kiteresedésében elhelyezkedő, földszintes, részben alápincézett, L alakú lakóépítmény, melynek déli szárnyában a parókia, keleti szárnyában gazdasági épületrészek találhatóak. 

A parókia kéttraktusos, csonkakontyos nyeregtetővel fedett épület, melynek déli főhomlokzatán 1+2+2+1 rendben hat, vakolatkeretes, szemöldökpárkányos ablak nyílik, a homlokzat széleit vakolatrusztikázás erősíti. 

Pécsváradi Református Templom

A település északi részén, a Püspökszentlászlóra vezető út mentén, arra merőlegesen álló, kelet-nyugati tengelyű, visszametszett sarkú, egyenes záródású, egyhajós templom, amelynek keleti homlokzata előtt órapárkányos, párnatagos, laternás sisakú torony áll. 

A templom főbejárata a torony tengelyében álló, váll- és záróköves, kőkeretes, félkörív záródású ajtón keresztül nyílik. Hasnló kialakítású ajtók nyílnak a hajó déli, négyaxisos homlokzatának 3. tengelyében, illetve a nyugati végfal közepén. A háromszintes toronytestet fő- és osztópárkány tagolja, alsó részét lizénák keretezik, csakúgy mint a padlásszintet, ahol egy lantablak nyílik.  A félköríves záródású harangablakokat pilaszterek keretezik. 

A templomhajó és a torony egyenes féloromzatokkal kapcsolódik. A hajó oldalfalai tagolás nélküliek, a déli oldalon négy, a nyugati falon egy félöríves záródású ablak áll. Északi fala is négytengelyes.

A templombelsőt négy szakaszban csehsüvegboltozat fedi, melyeket páros falpillérekről induló pároshevederek támasztanak alá. Két végében oszlopokkal alátámasztott falazott karzatok állnak. A liturgikus tér az északi falnál helyezkedik el.
A barokk stílusú templom 1783-ban épült. A 19. század első felében klasszicista, majd a 19. század közepén historizáló stílusban részleges átalakították.

Peterdi Református Templom

A település központjában, a főutca kiteresedésében álló, keletelt, íves záródású, egyhajós, középkori eredetű templom, amelynek nyugati oldala felett gúlasisakos, neogótikus stílusú torony áll. 

Egy korábbi, itt álló románkori templom a 12. századból származott, amelyet a 13. században bővítettek. A mai templom elődje a 15. században épült. Ezt 1768-ban felújították és tornyát újjáépítették. 1836-ban ismét felújították és átalakították a templomot, majd további átalakítások 1905-ben és 1936-ban történtek.   

 

Lázár Gy. Levente – Református templomok Baranyában, Pécs, 2011., 104-105.

Piricsei Református Templom és Harangtorony

A település központjában álló, keletelt, egyhajós, egyenes záródású, lépcsőzetes támpillérekkel gyámolított, román kori templom, melynek északkeleti sarkához sekrestye, nyugati oldalához boltozott kapuépítmény csatlakozik. 

A templombelsőben a dongaboltozatos szentélyt és a kissé szélesebb hajót félköríves diadalív választja el egymástól. Ennek jobb szára nyugati falrészén gótikus freskótöredék látható, amely a fájdalmas Szűz Máriát ábrázolja. Emellett, az észak falrészen lévő rozettás díszítőfestés már az 1590-es években megalakult református gyülekezethez köthető, amikor a gótikus freskókat lemeszelték, és helyükre ornamentális díszítést festettek. 

A templomtól délre álló fa harangtorony 1791-ből való, vázszerkezete tölgyfából, deszkázata és zsindelyezése fenyőfából készült.